Angol szakos egyetemisták szociális és érzelmi készségeinek fejlesztése megosztó témákon keresztül
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A szociális és érzelmi tanulás (SEL) során elsajátított kompetenciák (így az önismerethez, önmenedzseléshez, társas viselkedéshez, szociális tudatossághoz és felelős döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek) kulcsfontosságú szerepet töltenek be az egyén életében. A SEL készségek a mindennapi élet számos területére hatást gyakorolnak: hozzájárulnak az egyén fizikai és mentális egészségéhez, a társas kapcsolatai minőségéhez és a szakmai teljesítményéhez. Bár ezen készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok hatékonyan megküzdjenek a modern kor kihívásaival, a magyar felsőoktatási kontextust tekintve kevés, a szociális és érzelmi tanulást elősegítő kezdeményezés született. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk, milyen módon járulhat hozzá egy nyelvi szeminárium az angol szakos egyetemisták SEL készségeinek fejlesztéséhez, illetve, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a tanórai feladatokról és az órán fejlesztett készségekről. Esettanulmányunkban két csoport anglisztika alapszakos és tanár szakos hallgató vett részt, akik minden órájukon egy-egy saját maguk által választott megosztó témát jártak körbe, illetve beadandóként párban egy podcastot készítettek el. Az adatgyűjtés félév eleji és végi kérdőívek és óra végi visszajelzőlapok segítségével történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók nemcsak a nyelvi, hanem a szociális és érzelmi tanulással kapcsolatos készségeiket is fejlesztették az órákon. Kutatásunk egyik legfőbb tanulsága, hogy a megosztó témáknak helyük van a tanár szakos hallgatók kurzusaiban, és fontos lenne ezeket szisztematikusan beépíteni a kurzusok tananyagába. A megosztó témákkal való foglalkozás ugyanis lehetővé teszi a majdani tanárok számára, hogy szembenézzenek saját előítéleteikkel és érzelmi reakcióikkal, emellett olyan technikákat sajátítsanak el, melyek segítségével majd sikeresen kezelhetik a komplex témákat saját óráikon is.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bai, B., Shen, B. & Wang, J. (2021). Impacts of social and emotional learning (SEL) on English language achievements in Hong Kong secondary schools. Language Teaching Research, 28(3), 1176–1200. DOI: https://doi.org/10.1177/13621688211021736
Bíró-Nagy, A. & Szabó, A. (2021). Magyar fiatalok 2021. Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság. Friedrich-Ebert-Stiftung.
Collaborative for Academic, Social, and Emotional Learning (CASEL) (2025). What is the CASEL framework? https://casel.org/fundamentals-of-sel/what-is-the-casel-framework/
Cefai, C., Bartolo, P. A., Cavioni, V. & Downes, P. (2018). Strengthening social and emotional education as a core curricular area across the EU – A review of the international evidence – Analytical report. Publications Office of the European Union. DOI: https://doi.org/10.2766/664439
Council of Europe (2020). Teaching controversial issues through education for democratic citizenship and human rights: Training pack for teachers. Council of Europe.
Divéki, R. (2018). Teachers’ attitudes towards dealing with controversial issues in the EFL classroom: A pilot study. Working Papers in Language Pedagogy, 12, 27–54. DOI: https://doi.org/10.61425/wplp.2018.12.27.54
Divéki, R. (2024). Developing global competence in the Hungarian EFL classroom. Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789636640132
Divéki, R. (2025). Megosztó témák az egyetemi angol nyelvórákon: Hallgatói tapasztalok és oktatói stratégiák. Magyar Pedagógia, 125(2), 109–132. DOI: https://doi.org/10.14232/mped.2025.2.109
Divéki, R. & Pereszlényi, A. (2021). Materials design for using literature to nurture global citizens in the EFL classroom. In Sazdovska, J., Illés, É., Soproni, Z. & Farkas, Á. (szerk.), Engaged – Spotlight on learning. IATEFL Hungary. 68–91.
Dörnyei, Z. (2007). Research methods in applied linguistics. Oxford University Press.
Elias, M. J. (2006). The connection between academic and social-emotional learning. In Elias, M. J. & Arnold, H. (szerk.), The educator’s guide to emotional intelligence and academic achievement: Social-emotional learning in the classroom. Corwin Press. 4–15.
Gimenez, F. & Metliss, M. (2011). Global issues in an advanced conversation class: Language and politics in ELT. Critical Literacy: Theories and Practices, 6(1), 50–60.
Gray, J. (2000). The ELT coursebook as cultural artefact: How teachers censor and adapt. ELT Journal, 54(3), 274–283. DOI: https://doi.org/10.1093/elt/54.3.274
Hegedűs, S. (2019). A szociális és az érzelmi kompetencia összetevőinek fejlesztésére irányuló néhány program a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. Iskolakultúra, 29(9), 21–37. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.9.21
Hiwari, W., Razeq, A. A. & Pentón Herrera, L. J. (2024). A new frontier: Palestinian English teachers’ experiences and needs for social-emotional learning integration in EFL classrooms. ANGLICA: An International Journal Of English Studies, 33(1), 43–66. DOI: https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.03
Huszákné Vendégh, A. (2023). “Kill or let die?”: Students’ reaction to a moral dilemma in an EFL task. Humanising Language Teaching, 25(5).
Karner, O., Kiss, M., Oroszné Perger, M., Füleki, B., Franczia, N., Török, L., Csikai, E. & Sebő, T. (2021). Magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális jólétének felmérése. Kutatási beszámoló. Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület.
Kasik, L. (2016). A személyközi problémák megoldásának mérése. In Fejes, J. B., Lencse, M. & Szűcs, N. (szerk.) Mire jó a tanoda? A TanodaPlatform keretében összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek. Motiváció Oktatási Egyesület. 159–163.
Kasik, L. & Gál, Z. (2017). Társas problémák és megoldásuk az osztályteremben. Educatio, 26(3), 484–496. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.3.15
Mackey, A. & Gass, S. M. (2005). Second Language Research: Methodology and Design. Lawrence Erlbaum Associates.
Magyarország Kormánya (2020). Nemzeti alaptanterv a gimnázium 9-12. évfolyama számára. Magyar Közlöny, (17), 290–446. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3288b6548a740b9c8daf918a399a0bed1985db0f/megtekintes
Mahoney, J. L. & Weissberg, R. P. (2019). What is systemic social and emotional learning and why does it matter? The Blue Dot, 10, 16–24.
Martínez-Alba, G. & Pentón Herrera, L. J. (2023). Strength in storytelling: Peacebuilding via wordless books. TESOL Journal, 14(4), 1–12. DOI: https://doi.org/10.1002/tesj.735
Mesibov, D. & Drmacich, D. (2022). Helping students take control of their own learning: 279 learner-centered, social-emotional strategies for teachers. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003284697
Nelson, C. D. (2015). LGBT content: Why teachers fear it, why learners like it. Language Issues, 26(1), 6–12.
O’Brien, S., Vicars, M. & González, J. (2024). Investigating problems that matter for young people: Reauthoring possibilities for social-emotional learning in English language education. ANGLICA: An International Journal Of English Studies, 33(1), 89–107. DOI: https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.05
Oktatási Hivatal. (2024). Élő idegen nyelv: Részletes érettségi követelmény. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2024/elo_id_nyelv_2024_e.pdf
Oxfam (2018). Global citizenship guides: Teaching controversial issues. Oxfam.
Pentón Herrera, L. J. (2020). Social-emotional learning in TESOL: What, why, and how. Journal of English Learner Education, 10(1), 1–16.
Pentón Herrera, L. J. & Martínez-Alba, G. (2022). Emotions, well-being, and language teacher identity development in an EFL teacher preparation program. Korea TESOL Journal, 18(1), 3–25.
Pentón Herrera, L. J. (2023). Social-emotional learning in ESOL with ninth-grade newcomers. ELT Journal, 78(2). 127–136. DOI: https://doi.org/10.1093/elt/ccad051
Pentón Herrera, L. J. (2024). Introduction to social-emotional learning in English language education: Mapping the landscape and reflecting on the way forward. ANGLICA: An International Journal Of English Studies, 33(1), 5–18. DOI: https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.01
Pereszlényi, A. (2022). Using Netflix in the EFL classroom: An example. Humanising Language Teaching, 24(6).
Pereszlényi, A. & Divéki, R. (2024). I felt “safe and heard”: Nurturing English majors’ social-emotional skills through the discussion of controversial issues in the Hungarian university context. ANGLICA: An International Journal Of English Studies, 33(1), 151–177. DOI: https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.08
Rutledge, E. & Manegre, M. (2024). An emotionally intelligent, ecolinguistic approach to content and language integrated learning. ANGLICA: An International Journal Of English Studies, 33(1), 109–124. DOI: https://doi.org/10.7311/0860-5734.33.1.06
Schüszler, T. (2024). A pozitív pszichológia alkalmazhatósága angolórai feladatokban – Egy interjús kutatás eredményei. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 17(1), 143–156.
Schüszler, T. (2025). Using Positive Psychology-based tasks in the secondary English as a foreign language (EFL) classroom: The potential of mindfulness-based activities. Doctoral dissertation, Eötvös Loránd University.
Sütőné Koczka, Á. (2005). Szociális készségek fejlesztése kamaszkorban. Trefort Kiadó.
Szabó, É. & Fügedi, P. A. (2015). Társas készségeket fejlesztő kiscsoportos tréning 12–18 évesek számára. ELTE Eötvös Kiadó.
Sklad, M., Diekstra, R., De Ritter, M., Ben, J. & Gravesteijn, C. (2012). Effectiveness of school-based universal social, emotional, and behavioral programs: Do they enhance students’ development in the area of skill, behavior, and adjustment? Psychology in the schools, 49(9), DOI: https://doi.org/10.1002/pits.21641
Starkey, H. (2005). Language teaching for democratic citizenship. In Osler, A. & Starkey, H. (szerk.), Citizenship and language learning: International perspectives. Trentham Books. 23–40.
Taylor, R. D., Oberle, E., Durlak, J. A. & Weissberg, R. P. (2017). Promoting positive youth development through school-based social and emotional learning interventions: A meta-analysis of follow-up effects. Child development, 88(4), 1156–117. DOI: https://doi.org/10.1111/cdev.12864
Tekin, M. (2011). Discussing the unspeakable: A study on the use of taboo topics in EFL speaking classes. Journal of Theory and Practice in Education, 7(1), 80–110.
Tony Blair Institute for Global Change (2017). Difficult dialogue in the classroom: Guidance and activities to give teachers the skills to manage difficult dialogue. Tony Blair Institute for Global Change.
Weissberg, R. P., Durlak, J. A., Domitrovich, C. & Gullotta, T. P. (2015). Social and emotional learning: Past, present and future. In Durlak, J. A., Domitrovich, C. E., Weissberg, R. P. & Gullotta, T. P. (szerk.), Handbook of social and emotional learning: Research and practice. Guilford Press. 3–20.
Winkler, Z. & Zsolnai, A. (2022). A reziliencia és a szociális-érzelmi tanulás segítése óvodás és általános iskolás korban. Iskolakultúra, 32(8–9), 70–85.
Yoshihara, R. (2013). Learning and teaching gender and sexuality issues in the EFL classroom: Where students and teachers stand. The Language Teacher, 37(5), 8–11. DOI: https://doi.org/10.37546/JALTTLT37.5-2
Zare, P. & Othman, M. (2015). Students’ perceptions toward using classroom debate to develop critical thinking and oral communication ability. Asian Social Science, 11(9), 158–170. DOI: https://doi.org/10.5539/ass.v11n9p158
Zins, J. E. & Elias, M. J. (2007). Social and emotional learning: Promoting the development of all students. Journal of Educational and Psychological Consultation, 17(2/3), 233–255. DOI: https://doi.org/10.1080/10474410701413152
Zsolnai, A., Rácz, A. & Rácz, K. (2015). Szociális és érzelmi tanulás az iskolában. Iskolakultúra, 25(10), 59–68. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.10.59