Szülő-gyermek kapcsolatot támogató Mesecsomag program kipróbálása szegregált intézményben tanuló gyermekek és elsődleges gondozóik körében pilotvizsgálat
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányunk egy olyan mesecsomag validálását mutatja be, ami otthon, családi környezetben a szülő és a gyermek közötti interakcióban zajlik, és elsősorban a szülő pozitív élményeinek megélését célozza. Az empirikus tanulmány elméleti háttere feltárja a mese és a közös mesélés szerepét a családok életében, majd ezt követően a mesélés közben átélt élményekkel foglalkozik. Ezt követően ismerteti az empirikus kutatás célját és előzményeit. Az óvodai nevelés szerves részét képezi a gyermekirodalom, valamint az anyanyelvi foglalkozások. Az anyanyelv fejlesztésének lehetősége minden műveltségtartalmi területen megjelenik, valamint a gyermekcsoport foglalkozásának tervezését is befolyásolja oly módon, hogy a korosztály kommunikációs kompetenciáit és gondolkodási műveleteit a pedagógus köteles figyelembe venni. A 2020-ban kialakult pandémia és az azzal együtt járó karantén ugyanakkor jelentősen befolyásolta a családok addig jól megszokott életét (Gunnig és mtsai, 2004; Nahar, Hossain, Hamadani, Ahmed, Grantham-McGregor és Persson, 2012), hiszen a tanulás színtere és a szerepek is megváltoztak a családon belül, ami kihívásokat jelentett a szülők számára. A kutatásunk előzménye egy háromnapos mesejáték-foglalkozás kipróbálása tipikus és atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében a szülők bevonásával. A szülők esetében a program során átélt élményt, bevonódást, azaz a flow élményét (Csíkszentmihályi, 1997) vizsgáltuk, továbbá, hogy mennyire motiváltak ők a gyermekükkel közösen töltött idő kapcsán. Az elsőként próbált mérőeszköz (Haga, 2023) validálását egészítettük ki azzal, hogy a „mesecsomag” mellé a szülőktől videófelvételeket is kértünk (Szilágyi, 2024), hogy szemtanúi lehessünk a kialakult interakciónak és feltételezett aktív részvételnek mindkét fél oldaláról. A mérőeszközt vizsgáltuk továbbá a szülők által kitöltött flow-szinkronizációs kérdőív használatával, amely kimutatta az együtt töltött idő motivációs hatását. Kutatásunk átfogó, azaz az elméleti alapok és a gyakorlati részek összekapcsolása segíti a kutatás összefüggő és eredményes értelmezését, melyből nagy vonalakban megállapítható az, hogy a szülőnek van igénye időt tölteni gyermekével, azonban a motivációja nem megfelelő mértékű mindehhez (Szilágyi, 2024). Eredményeink megállapításához a koordinációt végző pedagógusok tapasztalatait, valamint szülői kérdőívek által feldolgozott számszerűsített adatokat vettük alapul. Célunk tehát egy olyan meseprogram megalkotása, melyben a szülők a gyermekükkel töltött közös tevékenységet örömteli, motivációval egybekötött aktív cselekvésként élik meg, és mindezzel hozzájárulnak a gyermekük fejlődéséhez is.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Achterberg, M., Dobbelaar, S., Boer, O. D. & Crone, E. A. (2021). Perceived stress as mediator for longitudinal effects of the COVID-19 lockdown on wellbeing of parents and children. Scientific Reports, 11, 2971. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-021-81720-8
Bus, A. G. (2002). Joint caregiver-child strorybook reading: A route to literacy development. In Neuman, S. B. & Dickinson, D. K. (szerk.), Handbook of early literacy research. The Guilford Press. 179–191.
Cairney, T. H. (2003). Literacy within family life. In Hall, N., Larson, J. & Marsh, J. (szerk.), Handbook of early childhood literacy. SAGE. 85–98. DOI: https://doi.org/10.4135/9781848608207.n8
Cooper, P. J., Collins, R. & Saxby, H. M. (1994). The power of story. Macmillan Education AU.
Csíkszentmihályi, M. (1997). Flow – Az áramlat pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Desforges, C. & Abouchaar, A. (2003). The impact of parental involvement, parental support and family education on pupil achievement and adjustment: A literature review (Vol. 433). DfES.
Gunning, M., Conroy, S., Valoriani, V., Figneiredo, B., Kammerer, M. H., Muzik, M., Glatigny-Dallai, E. & Murray, L. (2004). Measurement of mother-infant interactions and the home environment in a European setting: preliminary results from a crosscultural study. British Journal of Psychiatry Supplements, 46, 38–44. DOI: https://doi.org/10.1192/bjp.184.46.s38
Haga, O. (2021). Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról, és szülői programokról írásbeli kikérdezés alapján. In Molnár, Gy. & Tóth, E. (szerk.), XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága – SZTE Neveléstudományi Intézet. 52.
Haga, O., Gál, F. & Pintér, H. (2022). Szülők véleménye a gyermekükkel otthon, közösen folytatott anyanyelvi játékokba való saját bevonódásuk ösztönzőiről: az előmérések eredményei. Tudomány és Hivatás, 6(1), 25–36.
Haga, O. (2020). A fonológiai tudatosság értelmezése hazai szakterületen. Tudomány és Hivatás, 5(1), 103–108.
Haga, O. & Pintér, H. (2022). Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról, a szülő-gyermek beszédfoglalkozásokról írásbeli kikérdezés alapján. In Molnár, Gy. & Tóth, E. (szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban 2021: A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira. Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet – MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. 30–40. https://konferencia.pte.hu/sites/konferencia.pte.hu/files/UKN_2021.pdf
Haga, O., Gál, F. & Pintér, H. (2023). Szülőket ösztönző tényezők vizsgálata: egy otthoni anyanyelvi foglalkozás validitásvizsgálata. In Kasik, L. & Gál, Z. (szerk.), XIX. Pedagógiai Értékelési Konferencia = 19th Conference on Educational Assessment: PÉK 2023 = CEA 2023, Szeged, 2022. április 20–22. Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola. 41–41. https://www.edu.u-szeged.hu/pek2023/download/PEK_2023_CEA_2023_absztraktkotet.pdf
Haga, O., Gál, F. & Pintér, H. (2024). Mennyire érzik a szülők a gyermekükkel való együttlétet ösztönzőnek? Egy családi környezetben zajló háromnapos mesetevékenység validitásvizsgálata. XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar – Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet. 182.
Henderson, J. A. & Jordan, S. S. (2010). Development and preliminary evaluation of the bedtime routines questionnaire. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 32, 271–280. DOI: https://doi.org/10.1007/s10862-009-9143-3
Kövesdi, A., Soltész-Várhelyi, K., Törő, K., Csikós, G., Hadházi, É., Takács, S., ... & Földi, R. (2020). Reziliencia változása és támogató szerepe a szülő-gyermek kapcsolatban–longitudinális vizsgálat COVID19. Psychologia Hungarica Caroliensis, 8(3), 7–29.
Kőpatakiné, M. M. (2003). Motivál az egész világ. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/tanari-kulcskompetenciak/motival-egesz-vilag
Magyaródi, T. & Oláh, A. (2015). Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(3), 271–296. DOI: https://doi.org/10.1556/0406.16.2015.3.4
Nagy, J. (1980). 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó.
Nahar, B., Hossain, M. I., Hamadani, J. D., Ahmed, T., Grantham-McGregor, S., & Persson, L.-A. (2012). Effects of psychosocial stimulation on improving home environment and child-rearing practices: results from a community-based trial among severely malnourished children is Bangladesh. MBC Public Health. http://www.biomedcentral.com/1471-2458/12/622 Utolsó letöltés: 2020. 02. 15. DOI: https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-622
Nyitrai, Á. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.75
Nyitrai, Á. (2019). Hogyan tartsunk csoportot szülőknek? Szülői pszichoedukációs csoportok vezetése. In Cs. Ferenczi, Sz. (szerk.), Szülői pszichoedukációs csoportok vezetése. Katolikus Szeretetszolgálat. 47–55.
Nyitrai, Á. & Darvay, S. (2013). A mese és a játék jelenléte a kisgyermekes családok életében. Iskolakultúra, 23(11), 73–85.
Papp, M. (2018). Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv pedagógia, 11(4), 24–36. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/img/keptar/2018_4/Anyp_XI_2018_4_2.pdf Utolsó letöltés: 2023. 01. 13. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresis-es gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai. Összegző tanulmány. Tudomány és Hivatás, 4(11), 11–20. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudomány-és-Hivatás_2019_1.pdf#page=11 Utolsó letöltés: 2023. 01. 13.
Pintér, H. & Gál, F. (2023). Meseintervenciós vizsgálat konduktív nevelésben részesülő atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében. Anyanyelv-pedagógia, 16(4), 19–42. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2023.4.2
Pintér, H., Szentgyörgyi, N. & Gál, F. (2024). Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében. Anyanyelv-pedagógia, 17(4), 16–33. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.2
Pintér H., Szilágyi D., Gál F. (2025). A szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata. Várható megjelenés: Anyanyelv-pedagógia, 17(3 vagy 4), 1–18. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2025.4.1
Pukánszky, J. (2008). Belső motiváció fejlesztése az iskolai környezetben. STUDIA CAROLIENSIA, 9(3–4), 39–51.
Sabourin, J. (2014). Affect and Engagement in Game- Based Learning Environments. IEEE Transactions on Affective Computing, 5(1), 45−56. DOI: https://doi.org/10.1109/T-AFFC.2013.27
Seligman, M. E. P. & Csikszentmihalyi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55(1), 5–14. DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.5
Shoshani, A. & Yaari, S. (2021). Parental flow and positive emotions: Optimal experiences in parent–child interactions and parents’ well being. Journal of Happiness Studies. DOI: https://doi.org/10.1007/s10902-021-00427-9
Timár, M. 2021. Óvodai élet a pandémia idején. Módszertani Közlemények, 61, 125–133.
Villányi, G. (2021). A Covid19 járvány okozta életmódbeli változások hatásai az óvodahasználókra Óvodapedagógusok és szülők tapasztalatainak áttekintése. Gyermeknevelés, 9(2), 378–398. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.378.398
Urbanik, T. (2020). Az óvodáskori ólvasóvá nevelés kommunikációs módjai, Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban. SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 196–210.