A halászleány című Bjørnson‐elbeszélés magyar fordításainak háttere

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Asztalos Veronika Örsike

Absztrakt

Bjørnstjerne Bjørnson 1868‐ban norvégul megjelent A halászleány című elbeszélése annyira népszerű volt, hogy szinte azonnal több nyelvre lefordították. A szöveg a magyar hetilapokban is olvasható volt, ami befolyásolta a Bjørnsonról kialakuló hazai íróképet. A Magyarország és a Nagyvilág német fordítás alapján közölte 1869‐ben, majd újra megjelent 1876‐ban, a Divat‐Nefelejts című lapban. Tanulmányomban azt vizsgálom, ahogyan az elbeszélést a szerző korábbi műveinek, világhírnevének, illetve a nyelvi közvetítettségének hatására a magyar diskurzus tipikus norvég parasztnovellaként értelmezi, noha A halászleány atipikus alkotásnak számít a szerző többi munkájához képest. Főhősnője alacsony, de nem paraszti származású, cselekedeteit jellemzően polgári életcélja – a színésszé válás – motiválja. A magyar recepció kettőssége, hogy a nemzetközi kritikai visszhang nyomán Bjørnson parasztelbeszélések szerzőjeként került be a magyar irodalomba, pedig első, magyarul olvasható terjedelmesebb szövege, A halászleány nem felelt meg ennek a minőségnek. A norvég népies, parasztnovellát író Bjørnson‐kép sokáig eltakarta, hogy A halászleány a művészet általi (női) emancipációról is szól. A magyar recepció ugyanakkor implicit módon – a gyors fordítás, a megjelenési közeg és a szerkesztői üzenet révén – mégis megteremtette ennek az olvasatnak a lehetőségét.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Asztalos, V. Örsike. (2022). A halászleány című Bjørnson‐elbeszélés magyar fordításainak háttere. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 37, 181–199. Elérés forrás https://www.iskolakultura.hu/index.php/ahlithun/article/view/44075
Folyóirat szám
Rovat
Inter culturae