A TÁRSADALOMFÖLDRAJZI RÉGIÓALKOTÁS NÉHÁNY KIHÍVÁSA, ÉS KEZELÉSÜK A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
A hazai regionális tudományban jelentős irodalma alakult ki Magyarország természet- és társadalomföldrajzi régiófelosztásának. Magyarország különböző történelmi korszakaira felállított, régiómodellek gyakran egymástól eltérő szemléletben és régióképző tényezők alkalmazásával születtek, összehasonlításuk során különböző előnyöket és hátrányokat lehet velük kapcsolatban megfogalmazni. Magyarország területének homogén régiókra való felosztása a tér egészét lefedi, a kellően aggregát gazdasági alapú régióképzéshez jó megközelítési módként szolgálhat. A kapcsolati rendszerek alapján kialakított térfelosztási modellek gyakran a településszerkezetben és a közlekedési, szállítási kapcsolatokban megjelenő, de ezek hátterében meghúzódó általánosabb gazdasági, társadalmi folyamatok leírását szolgálják. Az ezekkel kapcsolatos igényes szakmai célok elérése azonban gyakran nehézségekbe ütközik. A központok és vonzáskörzeteik gazdasági és társadalmi kapcsolatát leíró adatok a jelenlegi rendszerekben csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Releváns adatok hiányában a régióalkotás kompromisszumokra kényszerül a gyorsan változó társadalomföldrajzi folyamatok megjelenítésében.