@article{Kovács_2021, title={Dosztojevszkij hatása Gárdonyi kisregényeinek prózaművészetére: Gárdonyi Géza: Ki-ki a párjával}, volume={31}, url={https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34627}, DOI={10.14232/ISKKULT.2021.04.3}, abstractNote={<p>Gárdonyi Géza <em>Ki-ki párjával</em> című 1918-as regényének keletkezéséről és forrásairól a Gárdonyi-monográfiák mindegyike ugyanazt ismétli: idézi Gárdonyi József könyvének a megírás körülményeit tárgyaló rövid fejezetét, majd pedig utal az első recenzió felismeréseire. Hatvani Lajos a Nyugat 1923/22. számában megjelent <em>Gárdonyi Géza utolsó regénye</em> című recenziójában a posztumusz kiadott könyvről ezt írta: a „<em>Ki-ki a párjával</em> megállhat Arany és Petőfi legjava termése s megállhat Gottfried Keller falusi Rómeó és Júliája, meg Flaubertnek az egyszerű szívű cselédlányról írott nagy novellája mellett” (<em>Hatvani</em>, 1923). Ezzel a gesztussal Hatvani sajátosan jellemzi Gárdonyi művének irodalomtörténeti kontextusát. Egyfelől nyilvánvalóan jelöli ki azt a századfordulón konzervatívnak tekintett magyar szöveghagyományt (romantika és későromantika), amelyhez odasorolja az írót. Másfelől két világirodalmi összehasonlítási pontot is felajánl: a magyar regényt érdemes Gottfried Keller 1856-ban megjelent <em>Falusi Rómeó és Júlia</em> vagy éppen Flaubert 1877-ben kiadott <em>Egy jámbor lélek</em> című története felől olvasni. Bár mindkét megállapítás tartalmaz részigazságokat, valójában erősen vitatható és nehezen igazolható szövegelemzéssel. Időszerű 100 év után más megközelítést is felvetni. Tanulmányomban amellett érvelek, hogy a <em>Ki-ki párjával</em> legjelentősebb írásművészeti ihletését Dosztojevszkij <em>A félkegyelmű</em> című regényének olvasása nyújtotta.</p>}, number={4}, journal={Iskolakultúra}, author={Kovács, Gábor}, year={2021}, month={ápr.}, pages={3–11} }