Induktív gondolkodás fejlesztése oktatási robotokkal támogatott fejlesztő környezetben

Main Article Content

Majzik Tamás
Molnár Gyöngyvér

Absztrakt

A tanulmány egy kisiskolások számára kidolgozott, oktatási robotikára építő, induktív gondolkodást fejlesztő program hatásvizsgálatának eredményeit ismerteti. Az induktív gondolkodás egyrészt kiemelkedő szerepet játszik a tanulásban és a megszerezett tudás alkalmazásában, másrészt tanítható, fejleszthető képesség. A fejlesztés egyik 21. századi eszköze lehet az oktatási robotok alkalmazása. A kutatás keretein belül kisiskolás diákok számára kidolgozott induktív gondolkodást fejlesztő programban Blue-Bot, Codey Rocky, Edison és Ozobot robotokat használtunk. A programmal négy héten keresztül fejlesztettünk 1–4. évfolyamos tanulókat (N = 18). A kutatás kontrollcsoportját diákszintű illesztés után háttérváltozók és képességszint tekintetében hasonló diákok alkották (N = 90). A fejlesztés időintervallumában történő spontán és iskolai implicit, illetve a fejlesztő programmal történő explicit fejlesztés hatékonyságát egy, a kutatás kezdetén, majd a fejlesztések után megoldott online induktív gondolkodás teszt segítségével mértük (Cronbach-α = 0,88). A kísérleti és a kontrollcsoport előteszten mért teljesítménye között nem volt szignifikáns különbség [Mkontroll = 46,72%, Mkísérleti = 46,80%, t(106) = 0,017, p = 0,987]. A vizsgált képesség tekintetében mind a kontroll-, mind a kísérleti csoport átlagos teljesítménye szignifikáns változást, fejlődést mutatott a fejlesztés időszaka alatt, azaz az érintett életkor szenzitív a fejlesztés tekintetében. A kísérleti csoport tagjai a fejlesztés hatására az utóteszten jelentősen magasabban teljesítettek, mint a kontrollcsoport [Mkontroll = 57,71%, Mkísérleti = 61,16%, t(106) = 1,676, p = 0,097] diákjai. A program hatásmérete Cohen d = 0,75 (p < 0,01). A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy megfelelően integrált tanulásmódszertani elveket alkalmazva, az oktatási robotika motivációs bázisa segítségével már egy hónap célzott fejlesztéssel is eredményesen lehet kisiskolás tanulók induktív gondolkodási képességét, a tanulás és tudásalkalmazás egy kulcsfontosságú képességét fejleszteni.

Article Details

Hogyan kell idézni
Majzik, T., & Molnár, G. (2022). Induktív gondolkodás fejlesztése oktatási robotokkal támogatott fejlesztő környezetben. Iskolakultúra, 32(7), 69–83. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.7.69
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Támogatói adatok

Hivatkozások

Aknai, D. O. (2020). A robotika szerepe az SNI tanulók fejlesztésében. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 146–163.

Csapó, B. (1998). Az új tudás képződésének eszköze: az induktív gondolkodás (pp. 251–280). In. B. Csapó (Ed.), Az iskolai tudás. Budapest: Osiris Kiadó.

Csapó, B. (2002). Az iskolai tudás. Budapest: Osiris Kiadó.

Csapó, B. (2003). A képességek fejődése és iskolai fejlesztése. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csapó, B., Molnár G., & R. Tóth, K. (2009): Comparing paper-and-pencil and online assessment of reasoning skills: A pilot study for introducing TAO in large-scale assessment in Hungary (pp. 113–118). In. F. Scheuermann & J. Björnsson (Eds.), The transition to computer-based assessment: New approaches to skills assessment and implications for large-scale testing. Luxemburg: Office for Official Publications of the European Communities..

Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. Hillsdale, New Jersey: Erlbaum.

Fehér, P. (2020). „Húsz év múlva” – A digitális oktatás helyzete, eszközei, trendjei világszerte. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 350–372.

Klauer, K. J. (1989). Denktraining für Kinder I. Gottingen: Hogrefe.

Klauer, K. J. (1997). A tanulás és a kognitív képességek fejlesztése. Az induktív gondolkodást fejlesztő tréning. Iskolakultúra, 7(12).

Lénárd, A. (2018). Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése padlórobotok segítségével. Stiefel Eurocart.

Majzik, T. (2020). Oktatási robotokkal támogatott magyarórák. Magiszter,18(1), 51–58.

Molnár, G. (2011). Playful fostering of 6- to 8-year-old students’ inductive reasoning. Thinking skills and Creativity, 6(2), 91–99.

Molnár, G. (2006). Az induktív gondolkodás fejlesztése kisiskolás korban. Magyar Pedagógia,106(1), 63–80.

Molnár, G. (2018). Hozzájárulás a digitális pedagógia jelenéhez és jövőjéhez (eredmények és perspekítvák). MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport Közlemények, 4(1), 1–70.

Molnár, G. (2021). Az IKT szerepe a felsőoktatás megújításában. Magyar Tudomány, 182(11).

Molnár, G. & Csapó, B. (2011). Az 1-11. évfolyamot átfogó induktív gondolkodás kompetenciaskála készítése a valószínűségi tesztelmélet alkalmazásával. Magyar Pedagógia, 111(2), 127–140.

Molnár, G. & Csapó, B. (2019). A diagnosztikus mérési rendszer technológiai keretei: az eDia online platform. Iskolakultúra, 29(4–5), 16–32.

Molnár, G., Pásztor, A., Kiss, R., & Csapó, B. (2021). Az eDia online diagnosztikus értékelő rendszer: a személyre szóló fejlesztés alapvető eszköze. Új Pedagógiai Szemle, 71(09-10), 42-53.

Molnár, G., Turcsányi-Szabó, M., & Kárpáti, A. (2019). Az interaktív tanulási környezetektől a módszertani megújuláson át a kreatív önkifejezésig. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 53–70.

Pluhár, Zs. (2017). Robotikáról tanároknak. ELTE Informatikai Kar.

Pásztor, A. (2016). Az induktív gondolkodás technológia alapú mérése és fejlesztése. PhD- értekezés, SZTE BTK Neveléstudomány Doktori Iskola, Szeged.

Wu, H. & Molnár G. (2018). Computer-based assessment of Chinese students’ component skills of problem solving: A pilot study. International Journal of Information and Education Technology, 8(5), 381–356.