Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen - egy helyzetfelmérő kutatás tükrében

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Varga Aranka
Vitéz Kitti
Széll Krisztián

Absztrakt

Tanulmányunk támaszkodik azokra a hazai és nemzetközi vizsgálatokra, melyek bemutatják, miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, és ezzel összefüggésben tárgyalja az inkluzivitás kiépülésének gyakorlatát. Helyzetfeltáró kutatásunk során az inklúzió folyamatelvű modelljét alkalmazva arra voltunk kiváncsiak, hogy mi jellemzi a különböző hallgatói csoportokat a bemenet (bejutási lehetőségek), a folyamat (sikeres előrehaladás) és a kimenet (eredményességi mutatók) szempontjából a Pécsi Tudományegyetemen. Elemzésünk a 2010 és 2019 között képzéssel rendelkező hallgatókra (N = 68 602) és képzésekre (N = 83 067) terjedt ki, és a Neptunban elérhető adatokon alapult. Az elemzés háttérváltozója a diverz tanulói csoportok (előnyben részesítettek: tanulási-pszichés zavarosok, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek, továbbá külföldiek), a kapott juttatások (ösztöndíj, kollégium) és az adott képzés státusza. Eredményeink idősorosan és karokra lebontva mutatnak rá a bemenet oldaláról bizonyos hallgatói csoportok visszaszorulására (pl. hátrányos helyzetűek), illetve létszámnövekedésére (külföldiek). Láthatóvá vált a különböző juttatások támogató ereje az előrehaladás során. A diplomaszerzési adatok alapján megállapítható, hogy minél magasabb fokú a képzés, annál hosszabb ideig és annál kevésbé sikeresen teljesítenek a bemenet során előnyben részesített hallgatói csoportok – rámutatva az intézményi inkluzivitás fejlesztésének szükségességére. Jelen kutatás az elemzett adatbázis legszembetűnőbb tendenciáira fókuszált, azonban az adatbázis további lehetőségeket rejt a vizsgált csoportok tanulási életútjának fókuszáltabb nyomon követésére, a fentiekben leírtak mögött meghúzódó okok egy részének feltárására is.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Varga, A., Vitéz, K., & Széll, K. (2021). Diverzitás és inklúzió jellemzői a Pécsi Tudományegyetemen. Iskolakultúra, 31(09), 45-62. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.09.45
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Arató, F. & Varga, A. (2015, szerk..). Inclusive University: How to Increase Academic Excellence Focusing on the Aspects of Inclusion. University of Pécs, Faculty of Humanities, Institute of Education, Pécs. Autonomy and Responsibility Study Volumes IV.
Arató Ferenc és Varga Aranka (2018). Befogadó Egyetem. In Pusztai Gabriella & Szigeti Fruzsina (szerk.), Lemorzsolódás és perzisztencia a felsőoktatásban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 189-206.
Bailey, M. & Dynarski, S. (2011). Gains and Gaps: Changing Inequality in U.S. College Entry and Completion. Cambridge, National Bureau of Economic Research. DOI: 10.3386/w17633
Burgstahler, S. (2015). Universal Design of Higher Education: From Principles to Practice. Second edition. Boston, Harvard Education Press.
Chang, M. J., Mastin, A. W., & Kim, D. (2004). Cross-racial interaction among undergraduates: Some consequences, causes, and patterns. Research in Higher Education, 45, 529-553. DOI: 10.1023/B:RIHE.0000032327.45961.33
Chang, M. J. (2001). Is it More than about Getting Along? The Broader Educational Implications of Reducing Students’ Racial Biases. Journal of College Student Development, 42(2), 93-105.
Casey, L. (2016). The Casey Review: A Review into Opportunity and Integration. London: Department for Communities and Local Government. https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/575973/The_Casey_Review_Report.pdf Utolsó letöltés: 2021.03.19.
Cooper, M. (2010, szerk.). Changing the Culture of the Campus: Towards an Inclusive Higher Education – Ten Years on. European Access Network, London, UK.
Derényi András (2014). A felsőoktatás nemzetköziesítése: globális pillanatkép. In Veroszta Zsuzsanna (szerk.), A mozgás tere. A magyar felsőoktatás és a nemzetközi mobilitási folyamatok. Campus Hungary. Balassi Intézet. Budapest. 11-52.
Dezső Renáta (2015). Plurális intelligencia-koncepciók, tanulásközpontú pedagógiai megközelítések és az inkluzivitás összefüggései. In Arató Ferenc & Varga Aranka (szerk.), Befogadó Egyetem. Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével. Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek III. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi intézet. 75-88.
European Universities Association (2020). Internationalisation in learning and teaching. Thematic Peer Group Report. European University Association asbl. Brussels.Forray R. Katalin és Varga Aranka (2011). Inklúzió a felsőoktatásban. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pécs.Guo, S. & Jamal, Z. (2007). Nurturing Cultural Diversity in Higher Education: A Critical Review of Selected Models. Canadian Journal of Higher Education, 37(2), 27-49. Harris, T. N. & Lee, C. N. (2019). Advocate-mentoring: a communicative response to diversity in higher education, Communication Education, 68 (1) 103-113. DOI: 10.1080/03634523.2018.1536272
Hegedűs Roland (2020). Kompetenciák-Hátrányok-Térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debreceni Egyetemi Kiadó. Debreceni Egyetem.
Híves Tamás & Kozma Tamás (2014). Az expanzió vége? Educatio, 23.(2) 239-252.Hurtado S., Alvarez C. L., Guillermo W. Ch., Cuellar M. & Arellano L. (2012). A Model for Diverse Learning Environments the Scholarship on Creating and Assessing Conditions for Student Success. In: Smart J. C., Paulsen M. B. (szerk.), Higher Education: Handbook of Theory and Research, Higher Education: Handbook of Theory and Research 27. Springer Science and Business Media B.V. 41-122.
Knight, J. (2008). Higher education in turmoil. The changing world of internationalisation. Rotterdam, the Netherlands: Sense Publishers.
Kéri Katalin (2015). Befogadás és/vagy kirekesztés a régi egyetemeken. In. Arató Ferenc & Varga Aranka (szerk.), Befogadó Egyetem. Az akadémiai kiválóság fejlesztése az inklúzió szempontjainak érvényesítésével. Autonómia és Felelősség Tanulmánykötetek III. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi intézet. 219-229.
Lannert, J. & Derényi, A. (2020). Internationalization in Hungarian higher education. Recent developments and factors of reaching better global visibility. Hungarian Education Research Journal, 10(4), 346-369 DOI: 10.1556/063.2020.00034
Lombardi, A.; Murray, C. & Dallas, B. (2013). University Faculty Attitudes Toward Disability and Inclusive Instruction: Comparing Two Institutions. Journal of Postsecondary Education and Disability, 26(3), 221-232
Magnus, C. D., Lundin, M. (2016). Challenging norms: University students’ views on heteronormativity as a matter of diversity and inclusion in initial teacher education. International Journal of Educational Research, 79, 76-85. DOI: 10.1016/j.ijer.2016.06.006
Malota Erzsébet (2016). Hallgatói véleményfelmérés. Magyarország és a magyar felsőoktatás a külföldi hallgatók szerint. Budapest. Tempus Közalapítvány
May, H. & Bridger, K. (2010). Developing and Embedding Inclusive Policy and Practice in Higher Education. York, The Higher Education Academy.
Milem, J., Chang, M. & Antonio, A. (2005). Making Diversity Work: A Researched Based Perspective. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.
Polónyi István (2014). Régi, új felsőoktatási expanzió. Educatio. 2. 1-21.
Schiffer Csilla (2011). Inkluzív iskolák fejlesztése. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Pedagógiai Pszichológiai Kar. Neveléstudományi Doktori Iskola. https://www.ppk.elte.hu/file/nagyne_schiffer_csilla_dissz.pdf Utolsó letöltés: 2021.03.10.
Széll Krisztián (2016). Külföldi támogatási gyakorlatok. In A felsőoktatás szociális dimenziója- Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Tempus Közalapítvány.
Tempus Közalapítvány (2018). Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben. Vezetői összefoglaló. Tempus Közalapítvány.
Varga Aranka (2015). Hátrányos helyzet és iskolarendszer. In: Kozma T., Kiss V.Á., Jancsák Cs. & Kéri K. (szerk.): Tanárképzés és oktatáskutatás. HERA, Debrecen, 621-633
Varga Aranka, Deli Kitti és Fodor Bálint (2019). A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen. Educatio, 28(4) 755-766. DOI: 10.1556/2063.28.2019.4.7
Varga Aranka, Vitéz Kitti, Orsós István, Fodor Bálint és Horváth Gergely (2020). Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban. Educatio 29(3), 449-464. DOI: 10.1556/2063.29.2020.3.8
Williams, D. A., Joseph, B. B. & Shederick, A. Mc. (2005). Toward a Model of Inclusive Excellence and Change in Postsecondary Institutions. Washington (DC), Association of American Colleges and Universities.