Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei egy feltáró kutatás eredményei

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Fajt Balázs
Török Judit
Kövér Péter

Absztrakt

A COVID-19 világjárvány miatti digitális oktatásra való átállás új kihívás elé állította nem csak a közoktatás, hanem a felsőoktatás szereplőit is – az átállás során ugyanis olyan technikai és módszertani változásoknak lehetünk tanúi, amelyek merőben új irányvonalat jelölnek ki mind az oktatók, mind a hallgatók számára. A tantermi órákat, illetve a személyes konzultációt felváltotta az elektronikus színtereken zajló online oktatás, az eddig használt, főként papíralapú tananyagokat az online elérhető tananyagok, előadásjegyzetek, feladatsorok, a közvetlen személyközi kommunikáció helyébe pedig a közvetett, mediatizált kommunikáció lépett. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy budapesti felsőoktatási intézmény távoktatásban résztvevő hallgatók miként élték még ezt az átállást, milyen negatív és pozitív tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kritikákat fogalmaznak meg. A tanulmány első részében áttekintjük a témában eddig rendelkezésre álló szakirodalmat, illetve a kutatásunk témájához fűződő elméleteket. Munkánk fő pillérét kvalitatív kutatásunk képezi, mely során a dolgozatokat a szövegelemzés módszerével vizsgáltuk, és felállítottuk azokat a kategóriákat, melyek az adatközlők észrevételeit, pozitív és negatív kritikáit tartalmazták. Az eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók alapvetően pozitívan állnak hozzá a digitális oktatáshoz és úgy vélik, hogy az oktatóik is igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az oktatás hatékonyan működjön.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Fajt, B., Török, J., & Kövér, P. (2021). Egyetemi hallgatók digitális oktatással kapcsolatos véleményei. Iskolakultúra, 31(6), 72-83. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34611
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Ács Péter, & Rós László (2005). ETR Coospace. Az együttműködés tere. Networkshop 2005 konferencia, Hálózati alkalmazások az oktatásban, e-learning. https://kifu.videotorium.hu/hu/recordings/1053/etr-coospace Utolsó letöltés: 2021. 02. 15.
Benedek András (2020). Távoktatás másként!!! – A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz. Opus et Educatio, 7(3), 185–192. 10.3311/ope.387
Besenyei István, & Tóth Zsolt (2008). A konstruktivista oktatás környezete és a Moodle. Sopron.
Czirfusz Dóra, Misley Helga, & Horváth László (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatásban. Opus et Educatio, 7(3), 220–229. 10.3311/ope.394
Dörnyei Zoltán (2007). Research methods in applied linguistics. Oxford University Press.
Fekete Mariann (2020). Digitális átállás – az első hét tapasztalatai. Iskolakultúra, 30(9), 77–95. 10.14232/ISKKULT.2020.9.77
Fekete Tamás, & Porkoláb Ádám (2020). Karanténpedagógia a magyar közoktatásban – A digitális oktatásra történő átállás eddigi tapasztalatairól. Iskolakultúra, 30(9), 96–112. 10.14232/ISKKULT.2020.9.96
Forgó Sándor, Hauser Zoltán, & Kis-Tóth Lajos (2004). Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. Iskolakultúra, 14(12), 123–139.
Hukné Kiss Szilvia, & Koltányiné Vadász Viktória (2020). Projektekkel a munka világa felé: projektmódszer bevezetése a német üzleti idegen nyelv oktatásában. In Ludányi Zsófia, Jánk István, Domonkosi Ágnes (szerk.), A nyelv perspektívája az oktatásban. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. 443–457.
Jagodics Balázs, Kóródi Kitti, & Szabó Éva (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (2. rész). Iskolakultúra, 30(11), 24–43. 10.14232/ISKKULT.2020.11.24
Jakab György (2020a). ISKOLA – járvány idején (1. rész). Iskolakultúra, 30(9), 64–76. 10.14232/ISKKULT.2020.9.64
Jakab György (2020b). ISKOLA – járvány idején (második rész). Iskolakultúra, 30(10), 53–64.
Kóródi Kitti, Jagodics Balázs, & Szabó Éva (2020). Az észlelt tanári énhatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész). Iskolakultúra, 30(10), 38–52. 10.14232/ISKKULT.2020.10.38
Morse, J. M., & Richards, L. (2002). Readme first for a user’s guide to qualitative research. Sage.
Nagy Ádám, & Fekete Mariann (2020). OK, Zoomer – a digitális tanulás problémái. Opus et Educatio, 7(3), 203–207. 10.3311/ope.389
Nahalka István (1997). Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra, 97(2), 21–33.
Nahalka István (2002). Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ollé János (2012). Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó.
Ollé János, Lévai Dóra, Domonkos Katalin, Szabó Orsi, Papp-Danka Adrienn, Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Tóth Renáta, Takács Anita, & Dobó István (2013). Digitális állampolgárság az információs társadalomban. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Papp Gyula (2003). Paradigmaváltás? Konstruktivista pedagógiai elemek a digitális tananyag feldolgozásban. In Tompa Klára (szerk.), A digitális identitás az útlevelünk Európába. Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. 81–88.
Prensky, M. (2001a). Digital natives, digital immigrants, part 1. On the Horizon, 9(5), 1–6. 10.1108/10748120110424816
Prensky, M. (2001b). Digital natives, digital immigrants, part 2: Do they really think differently? On the Horizon, 9(6), 1–6. 10.1108/10748120110424843
Proháczik Ágnes (2020). A tantermi és online oktatás összehasonlító elemzése. Opus et Educatio, 7(3), 208–219. 10.3311/ope.390
Rab Árpád (2018). A digitális kultúra jellemzői. In Nemeslaki András (szerk.), Információs Társadalom. Dialóg Campus. 58–63.
Radnóti Katalin (2004). Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok a mai magyar iskolában? In Kerber Zoltán (szerk.), Hidak a tantárgyak között. Országos Közoktatási Intézet. 131–167.
Szerző 2 tanulmánya
Az emberi erőforrások minisztere 3/2020-as EMMI határozata. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tavoktatas/20200314135227370.pdf Utolsó letöltés: 2021. 02. 15.