A szülői nevelési stílus összefüggése pszichológiai és egészségjellemzőkkel serdülő lányok körében

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Obál Annabella
Hamvai Csaba
Merve Berk
Pikó Bettina

Absztrakt

Serdülőkorban folyamatosan átalakul a szülők szerepe, és előtérbe helyeződnek a kortárskapcsolatok. Ugyanakkor a társas kapcsolati hálóban megmutatkozó változás nem jelenti azt, hogy a szülők nem játszanak továbbra is fontos szerepe a serdülők életében, bár a fokozott autonómia-szükségleteknek megfelelően e szerep jelentősége módosul. A szülői kapcsolat meghatározó eleme a szülők nevelési stílusa, pl. autoriter, autoritatív, permisszív, ami kihat a fiatalok egészségmagatartására, jóllétére, iskolai teljesítményére.


Vizsgálatunkban az ún. autoritatív (reflektáló, ill. követelő) szülői bánásmód kapcsolatát elemeztük pszichológiai és egészségjellemzőkkel serdülő lányok (N = 454; életkor: 14-20 évesek; átlag = 16,3 év, szórás = 1,1 év) körében. Az adatgyűjtésre 2018. március és június között került sor, papír-alapú, önkitöltős kérdőívvel. A pszichológiai jellemzők közül vizsgáltuk az optimizmust, a proaktív konfliktusmegoldást, az önértékelést és testbecsülést, az élettel való elégedettséget, a média üzeneteire való fogékonyságot. Az autoriter nevelési stílust az ún. Authoritative Parenting Index (Jackson és mtsai, 1998) segítségével mértük.


A korrelációelemzés szerint a szülők reflektáló nevelési stílusa pozitív kapcsolatot mutat az optimizmussal, a proaktív copinggal, az önértékeléssel, a testbecsüléssel és az élettel való elégedettséggel. A saját egészségi állapot megítélése esetében az anya reflektáló stílusa mutat pozitív kapcsolatot. Szintén ez a változó védelmet jelent a média negatív hatásai ellen, amelyek növelhetik az elégedetlenséget pl. a saját testképpel kapcsolatban. A szülők reflektáló stílusa negatív kapcsolatot mutat a pesszimizmussal.


Eredményeinkből látszik, hogy a nevelési stílus meghatározó a serdülők lelki egészsége, továbbá a testükkel való viszony szempontjából. Az adatok megerősítik, hogy serdülőkorban is fontos szerepe van a szülői nevelésnek, elsősorban a reflektív nevelési stílusnak, a fiatalok jóllétének alakulásában.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Obál, A., Hamvai, C., Merve, B., & Pikó, B. F. (2021). A szülői nevelési stílus összefüggése pszichológiai és egészségjellemzőkkel serdülő lányok körében. Iskolakultúra, 31(3), 3-18. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.03.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Alami, A., Khosravan, S., Sadegh Moghadam, L., Pakravan, F. & Hosseini, F. (2014). Adolescents’ self-esteem in single and two-parent families. International Journal of Community Based Nursing and Midwifery, 2(2), 69–76.

Almássy, Zs., Pék, Gy., Papp, G. & Greenglass, E.R. (2014). The psychometric properties of the Hungarian version of the proactive coping inventory: Reliability, construct validity and factor structure. International Journal of Psychology and Psychological Therapy, 14(1), 115-124.

Baldwin, D. R., McIntyre, A. & Hardaway, E. (2007). Perceived parenting styles on college students’optimism. College Student Journal, 41(3), 550–557.

Baumrind, D. (1989). Rearing competent children. Child development today and tomorrow. Jossey-Bass, San Francisco.

Baumrind, D. (1991). Parenting styles and adolescent development. In J. Brooks-Gunn, J., Lerner, R. és Petersen, A.C. (szerk.), The Encyclopedia of Adolescence. Garland, New York. 746-758.

Berge, J.M., Wall, M.., Loth, K. & Neumark-Sztainer, D. (2010). Parenting style as a predictor of adolescent weight and weight-related behaviors. Journal of Adolescent Health, 46(4), 331-338. DOI: 10.1016/j.jadohealth.2009.08.004

Bérdi Márk & Köteles Ferenc (2010). Az optimizmus mérése: Az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT-R) pszichometriai jellemzői hazai mintán Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273–294. DOI: 10.1556/MPSzle.65.2010.2.7

Béres Alexandra, Czeglédi Edit & Babusa Bernadett (2013). A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(2), 91-114. DOI: 10.1016/j.bodyim.2016.04005

Bornstein, L. & Bornstein, M.H. (2007). Parenting styles and child social development. In: Tremblay, R.E., Barr, R.G., Peters, R.DeV. (szerk.), Encyclopedia on Early Childhood Development [online]. Centre of Excellence for Early Childhood Development, Montreal, Quebec. 1-4.
Available at: http://www.child-encyclopedia.com/documents/BornsteinANGxp.pdf.
Utolsó letöltés: 2020.12.16

Brassai László & Pikó Bettina (2008). Egyéni, családi és transzperszonális tényezők szerepe a táplálkozáskontrollban serdülőknél. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(2), 165-181. DOI: 10.1556/Mental.9.2008.2.5

Beyers, W. & Goossens, L. (2008). Dynamics of perceived parenting and identity formation in late adolescence. Journal of Adolescence, 31, 165-184. DOI: 10.1016/j.adolescence.2007.04.003

Carlson-Jones, D. (2011). Interpersonal and familial influences on the development of body image. In Cash, T. F. & Smolak, L. (szerk.), Body image: A handbook of science, practice, and prevention. The Guilford Press, New York. 110-118.

Chirkov, V. I. & Ryan, R. M. (2001). Parent and teacher autonomy-support in Russian and U.S. adolescents: Common effects on well-being and academic motivation. Journal of Cross-Cultural Psychology, 32, 618–635. DOI: 10.1177/0022022101032005006

Czeglédi Edit, Pál Edit & Bartha Enikő (2015). A Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(3), 209-230. DOI: 10.1556/0406.16.2015.001

Deci, E. L. & Ryan, R. M. (2012). Self-determination theory. In Van Lange, P.A.M., Kruglanski, A.W. & Higgins, E.T. (szerk.), Handbook of theories of social psychology. Sage Publications Ltd. 416–436. DOI: 10.4135/9781446249215.n21

Diener, E., Emmons, R.A., Larsen, R.J. & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71-75.
DOI: 10.1207/s15327752jpa4901_13

Dusek, J.B. & Danko, M. (1994). Adolescent coping styles and perceptions of parental child rearing. Journal of Adolescent Research, 9(4), 412-426. DOI: 10.1177/074355489494002

Francis, L. & Brich, L. (2005). Maternal influences on daughters' restrained eating behavior. Health Psychology, 24(6), 548-554. DOI: 10.1037/0278-6133.24.6.548

Frederick, D.A., Sandhu, G., Morse, P.J. & Swami, V. (2016). Correlates of appearance and weight satisfaction in a U.S. National Sample: Personality, attachment style, televisionviewing, self-esteem, and life satisfaction. Body Image, 17, 191–203. DOI: 10.1016/j.bodyim.2016.04.001

Gilman, R., & Huebner, E. (2006). Characteristics of Adolescents Who Report Very High Life Satisfaction. Journal of Youth and Adolescence, 35(3), 293-301.

Greenglass, E., Schwarzer, R., Jakubiec, D., Fiksenbaum, L.M. & Taubert, S. (1999). The Proactive Coping Inventory (PCI): A Multidimensional Research Instrument. http://userpage.fu-berlin.de/~health/greenpci.htm
Utolsó letöltés: 2020.12.16

Holmstrom, A. (2004). The effects of media on body image: A metaanalysis. Journal of Broadcasting and Electronic Media, 48, 186–217. DOI: 10.1207/s15506878jobem4802_3

Jackson, C., Henriksen, L. & Foshee, V. A. (1998). The Authoritative Parenting Index: Predicting health risk behaviors among children and adolescents. Health Education & Behavior, 25(3), 319–337. DOI: 10.1177/109019819802500307

Jackson, C. (2002). Perceived legtimacy of parenting authority and tobacco and alcohol use during early adolescence. Journal of Adolescent Health, 31, 425-432. DOI: 10.1016/s1054-139x(02)00398-1

Kapetanovic, S., Skoog, T., Bohlin, M. & Arne, G. (2019). Aspects of the parent–adolescent relationship and associations with adolescent risk behaviors over time. Journal of Family Psychology, 33(1), 1-11. DOI: 10.1037/fam0000436

Kazemi, A., Solokian, S., Ashouri, E. & Marofi, M. (2012). The relationship between mother's parenting style and social adaptability of adolescent girls in Isfahan. Iranian Journal of Nursing and Midwifery Research, 17(2 Suppl 1), S101–S106.

Keery, H., Eisenberg, M.E., Boutelle, K., Neumark-Sztainer, D. & Story, M. (2006).
Relationships between maternal and adolescent weight-related behaviors and concerns: The role of perception. Journal of Psychosomatic Research, 61(1), 105-111. DOI:
10.1016/j.jpsychores.2006.01.011

Kerr, M., Stattin, H. & Özdemir, M. (2012). Perceived parenting style and adolescent adjustment: Revisiting directions of effects and the role of parental knowledge. Developmental Psychology, 48, 1540–1553. DOI: 10.1037/a0027720

Kubzansky, L.D., Kubzansky, P.E & Maselko, J. (2004). Optimism and pessimism in the context of health:Bipolar opposites or separate constructs? Personality and Social Psychology Bulletin, 30, 943-956. DOI: 10.1177/0146167203262086

Leist Balogh Brigitta & Jámbori Szilvia (2016). A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongás függvényében. Alkalmazott Pszichológia, 16(2), 69–90. DOI: 10.17627/alkpszich.2016.2.69

Leung, J-P. & Zhang, L-W. (2000). Modelling life satisfaction of Chinese adolescents in Hong Kong. International Journal of Behavioral Development, 24(1), 99-104. DOI: 10.1080/016502500383520

Lin, T.E. & Lian, T.C. (2011). Relationship between perceived parenting styles and coping capability among Malaysian secondary school students. International Conference on Social and Science and Humanity. IPEDR vol. 5. LACSIT Press, Singapore. 20-24. http://ipedr.com/vol5/no1/5-H00032.pdf Utolsó letöltés: 2021.01.08

Maccoby, E. & Martin, J. (1983). Socialization in the context of the family: Parent-child interaction. In Mavis Hetherington, E. (szerk.), Handbook of child psychology. Wiley, New York. 1-101.

Martos Tamás, Sallay Viola, Désfalvi Judit, Szabó Tünde & Ittzés András (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289-303. DOI: 10.1556/Mental.15.2014.3.9

Masud, H., Ahmad, M.S., Jan, F.A. & Jamil, A. (2016). Relationship between parenting styles and academic performance of adolescents: mediating role of self-efficacy. Asia Pacific Educion Review, 17, 121–131. DOI: 10.1007/s12564-015-9413-6),

Oroszné Perger Mónika (2002). A szülői nevelési stílus: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek. Iskolakultúra, 12(4), 107-114.
http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19633
Utolsó letöltés: 2020.12.16

Pérez-Fuentes, M., Molero Jurado, M., Gázquez Linares, J. J., Oropesa Ruiz, N. F., Simón Márquez, M., & Saracostti, M. (2019). Parenting practices, life satisfaction, and the role of self-esteem in adolescents. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(20), 4045. DOI: 10.3390/ijerph16204045
Pikó Bettina és Obál Annabella (2018). A médiabeli megjelenéssel kapcsolatos attitűdök összefüggése a serdülő lányok testképével és pszichológiai tényezőkkel. Magyar Pedagógia, 118(4), 309-325. DOI: 10.17670/MPed.2018.4.309
Piko, B. F. & Balázs, M.Á. (2012). Authoritative parenting style and adolescent smoking and drinking. Addictive Behaviors, 37, 353-358. DOI: 10.1016/j.addbeh.2011.11.022
Piko, B.F. & Balázs, M.Á. (2012). Control or involvement? Relationship between authoritative parenting style and adolescent depression. European Child and Adolescent Psychiatry, 21, 149-155. DOI: 10.1007/s00787-012-0246-0
Pukánszky Judit (2012). A média által közvetített soványságideál internalizációja és a
szülői hatások a testképre. In Nemzedékek együttműködése a tudományban. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest. 42-46.
http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/16762/7/2243276.pdf
Utolsó letöltés: 2020.12.16

Raboteg-Saric, Z. & Sakic, M. (2013). Relations of parenting styles and friendship quality to self-esteem, life satisfaction and happiness in adolescents. Applied Research Quality Life, 9, 749–765. https://doi.org/10.1007/s11482-013-9268-0

Rodgers, R.F., Faure, K. & Chabrol, H. (2009). Gender differences in parental influences on adolescent body dissatisfaction and disordered eating. Sex Roles, 61, 837–849. DOI: 10.1007/s11199-009-9690-9

Rosenberg, M. (1965). Society and the adolescent self-image. Princton University Press, Princeton, NJ.

Sallay Viola, Martos Tamás, Földvári Mónika, Szabó Tünde & Ittzés András (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259—275.
DOI: 10.1556/Mental.15.2014.3.7.

Scheier, M. F. & Carver, C. S. (1985). Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4(3), 219–247. DOI: 10.1037/0278-6133.4.3.219

Scheier, M. F. & Carver, C. S. (1993). On the power of positive thinking: The benefits of being optimistic. Current Directions in Psychological Science, 2(1), 26–30. DOI: 10.1111/1467-8721.ep10770572

Seibel, F.L. & Johnson, W.B. (2001). Parental control, trait anxiety, and satisfaction with life in college students. Psychological Reports, 88, 473-480. DOI: 10.2466/pr0.2001.88.2.473

Suldo, S.M. & Huebner, E.S. (2004). The role of life satisfaction in the relationship between authoritative parenting dimensions and adolescent problem behavior. Social Indicators Research 66, 165–195. DOI: 10.1023/B:SOCI.0000007498.62080.1e

Steinberg, L. (2001). We know some things: Parent–adolescent relationships in retrospect and prospect. Journal of Research on Adolescence, 11, 1–19. DOI: 10.1111/1532-7795.00001

Strong, K. G. & Huon, G. F. (1998). An evaluation of a structural model for studies of the initiation of dieting among adolescent girls. Journal of Psychosomatic Research, 44(3-4), 315–326. DOI: 10.1016/S0022-3999(97)00257-2

Szabó Renáta Krisztina, Máth János & Sztancsik Veronika (2019). A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, 19(4), 73-99.
DOI: 10.17627/Alkpszich.2019.4.73

Thompson, J.K., van den Berg, P., Roehrig, M., Guarda, A.S. & Heinberg, L.J. (2004). The sociocultural attitudes towards appearance scale-3 (SATAQ-3): Development and validation. International Journal of Eating Disorders, 35(3), 293-304.
DOI: 10.1002/eat.10257

Tiggemann, M. (2005). Body dissatisfaction and adolescent self-esteem: Prospective findings. Body Image, 2(2), 129-135. DOI: 10.1016/j.bodyim.2005.03.006

Tylka, T.L. & Wood-Barcalow, N.L. (2015). The Body Appreciation Scale-2: Item refinement and psychometric evaluation. Body Image, 12, 53–67. DOI: 10.1016/j.bodyim.2014.09.006

Van Petegem, S., Zimmer-Gembeck, M.J., Soenens, B., Vansteenkiste, M., Brenning, K., Mabbe, E., … & Zimmermann, G. (2017). Does general parenting context modify adolescents’ appraisals and coping with a situation of parental regulation? The case of autonomy-supportive parenting. Journal of Child and Family Studies, 26, 2623–2639. DOI: 10.1007/s10826-017-0758-9

Yeung, J. W. K., Cheung, C.-K., Kwok, S. Y. C. L. & Leung, J. T.Y. (2016). Socialization effects of authoritative parenting and itsdiscrepancy on children. Journal of Child and Family Studies, 25, 1980–1990. https://doi.org/10.1007/s10826-015-0353-x

Yu, J., Putnick, D.L., Hendricks, C. & Bornstein, M.H. (2019). Long-term effects of parenting and adolescent self-competence for the development of optimism and neuroticism. Journal of Youth and Adolescence, 48(9), 1544-1554. DOI: 10.1007/s10964-018-0980-9