Az okostelefon- és YouTube-használat, valamint a serdülők attitűd- és normarendszerének összefüggései az önértékeléssel és a diákok kiégésével Serdülők online normarendszere

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Hegyi Ágnes
Jagodics Balázs

Absztrakt

Háttér és célkitűzések: Az internet és a közösségi média térhódításának hatása a pszichológiai kutatások homlokterébe került az elmúlt évtizedben. A legkutatottabb korosztály a digitalizált világban született serdülők, akiknek az internet és a közösségi média használata napi rutin. Ezzel a serdülők online jelenlétének negatívumai, pszichés terhek, például a túlzott okostelefon-használat, függőségek, hangulatzavarok is megjelentek. A közösségi oldalak egy specifikus képviselője, a Youtube a serdülőkori társas kapcsolatok egyik legrelevánsabb helyszíne, s világszerte az egyik legkedveltebb felületnek számít. Mindezek tükrében, kutatásunkban az okostelefonok és a Youtube használatának, valamint az önértékelés, a kiégés és a serdülők normarendszerének összefüggéseit tárgyaljuk. 


Módszer: A kutatásban összesen 476 diák vett részt. A célcsoport 14-20 év közötti fiatal volt, akik a Mobilhasználati, a Mobilkötődés, a Rosenberg-féle Önértékelés, a Diák Kiégés, valamint a Youtube-hoz alakított normavizsgálat kérdőíveket töltötték ki online felületen.


Eredmények: Az eredmények szerint a magyar serdülők legkedveltebb közösségi oldala a Youtube. A feltáró faktorelemzés alapján egyértelműen elkülöníthetők a pozitív és negatív hatású viselkedések a diákok megítélése alapján ezen az online felületen. A korrelációelemzések alapján a mobilkötődés és a kiégés pozitív, míg a mobilkötődés és az önértékelés negatív kapcsolatban áll egymással. A normavizsgálat további eredménye szerint az online térben is megjelenik a többszörös tudatlanság jelensége, vagyis a személyes és észlelt normák közötti jelentős különbség.


Következtetések: Az eredmények alátámasztják, hogy a diákok életében fontos területet jelentenek az online felületek és a videómegosztó oldalak. Az online térben hasonló szociálpszichológiai jelenségek jönnek létre, mint a valóságban, vagyis az elfogadottnak vélt viselkedések hatással lehetnek az egyéni magatartásra is. A kutatás tapasztalatai segítenek megérteni a diákokat online térben érő hatásokat, illetve ezek kapcsolatát az egyéni és iskolai tényezőkkel. Ezek a tapasztalatok segíthetnek a későbbi intervenciós és prevenciós programok kidolgozásában.


 

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Hegyi, Ágnes, & Jagodics, B. (2020). Az okostelefon- és YouTube-használat, valamint a serdülők attitűd- és normarendszerének összefüggései az önértékeléssel és a diákok kiégésével. Iskolakultúra, 30(12), 59-80. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34096
Rovat
Szemle

Hivatkozások

André, C. & Lelord, F. (2013). Önbecsülés. Budapest: Park Könyvkiadó.
Asch, S. E. (1956). Studies of independence and conformity: I. A minority of one against.a.unanimous.majority. Psychological Monographs: General and Applied, 70(9), 1-70.
Ault, S. (2014). Survey: YouTube stars more popular than mainstream celebs among US teens. Variety. (online). Letöltve: 2019. július 25., https://variety.com/2014/digital/news/survey-youtube-stars-more-popular-than-mainstream-celebs-among-u-s-teens-1201275245/
Bagdy E. (2004). Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Becker Gy. (2015). A posztmodern és az iGeneráció. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 119-153). Budapest: Wolters Kluwer.
Berta J. (2015). Identitásfejlődés serdülőkorban: közösségi oldalak és a digitális identitás kifejeződésének egyéb felületei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 227-257). Budapest: Wolters Kluwer.
Bivin, J. B., Mathew, P., Thulasi, P. C., & Philip, J. (2013). Nomophobia-do we really need to worry about. Reviews of Progress, 1(1), 1-5.
Blom, V. (2011). Striving for self-esteem. Stockholm: Stockholm University, Department of Psychology.
Boronkai D. (2013). Az internet pszichológiája. Pécs: PTE.
Cramer, S. & Inkster, B. (2017). Social media and young people’s mental health and wellbeing. Royal Society for Public Health, 1-32.
Demetrovics Zs. (2013). Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások (Dokotri disszertáció). Budapest: ELTE.
Demetrovics Zs. (szerk.) (2007). Az addiktológia alapjai I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Dóczi A. (2016). A YouTube lesz az új Facebook? - Közösségi funkciót indít a vörös óriás. Star Network Influencer Ügynökség (online). Letöltve: 2020. február 15.,https://youtube.blog.hu/2016/09/14/a_youtube_lesz_uj_facebook_kozossegi_funkciot_indit_a_voros_orias
Domonkos K. (2014). Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott pszichológia, 1, 59-70.
Fend, H. (2013). Entwicklungspsychologie des Jugendalters: Ein Lehrbuch für pädagogische und psychologische Berufe. Berlin: Springer-Verlag.

Fiorilli, C., De Stasio, S., Di Chiacchio, C., Pepe, A., & Salmela-Aro, K. (2017). School burnout, depressive symptoms and engagement: Their combined effect on student achievement. International Journal of Educational Research, 84, 1-12.
Forgács A. (2004). Az evés lélektana. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Freberg, K., Graham, K., McGaughey, K., & Freberg, L. A. (2011). Who are the social media influencers? A study of public perceptions of personality. Public Relations Review, 37(1), 90-92.
Galán A. (2014). Az internetfüggőség kialakulása és prevalenciája. Metszetek-Társadalomtudományi folyóirat, 3(1), 316-327.
Gao, W., Tian, Y., Huang, T. & Yang, Q. (2010). Vlogging: A survey of videoblogging technology on the web. ACM Computing Surveys (CSUR), 42(4), 15.
Gezgin, D. M., & Çakır, Ö. (2016). Analysis of nomofobic behaviors of adolescents regarding various factors. Journal of Human Sciences, 13(2), 2504-2519.
Gezgin, D. M., Hamutoglu, N. B., Sezen-Gultekin, G. & Gemikonakli, O. (2018). Relationship between Nomophobia and Fear of Missing out among Turkish University Students. Cypriot Journal of Educational Sciences, 13(4), 549-561.
Ghasemi, A., & Zahediasl, S. (2012). Normality Tests for Statistical Analysis: A Guide for Non-Statisticians. International Journal of Endocrinology and Metabolism, 10(2), 486–489.
Görzig, A., & Ólafsson, K. (2013). What makes a bully a cyberbully? Unravelling the characteristics of cyberbullies across twenty-five European countries. Journal of Children and Media, 7(1), 9-27.


Greenfield, D. (2011). The Addictive Properties of Internet Usage. In Young, K. S. & Abreu, C. N. (szerk): Internet Addiction: a handbook for evaluation and treatment (pp.135-154). Wiley: New York.
Guld Á. & Maksa G. (2013). Fiatalok kommunikációjának és médiahasználatának vizsgálata. PTE (online). Letöltve: 2019. július.7.,.http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Gyarmathy É. (2019). Információ és bizonytalanság. Avagy az iskola küzdelme a 2.0-ás szinten. Új Pedagógiai Szemle, (5-6), 22-39.
Hayton, J. C., Allen, D. G., & Scarpello, V. (2004). Factor Retention Decisions in Exploratory Factor Analysis: A Tutorial on Parallel Analysis. Organizational Research Methods, 7(2), 191–205.
Horn, J. L. (1965). A rationale and test for the number of factors in factor analysis. Psychometrika, 32, 179–185.
Jagodics B. & Szabó, É. (2019). Tipikus viselkedésformák és megítélésük feltárása középiskolás osztályközösségekben a normavizsgálat módszerével. Iskolakultúra, 29(8), 3-16.
Jiménez, A. G., García, B. C. & López de Ayala, M. C. (2016). Adolescents and Youtube: Creation, participation and consumption. Prisma Social: revista de investigación social, (1), 60-89.
Khan, M. L. (2017). Social media engagement: What motivates user participation and consumption on YouTube?. Computers in Human Behavior, 66, 236-247.
Kim, J. W., & Chock, T. M. (2015). Body image 2.0: Associations between social grooming on Facebook and body image concerns. Computers in Human Behavior, 48, 331-339.


Koltói L. (2010). Paraszociális kapcsolatok és a rajongás szerepe serdülőkorban. In Vass Z. és Tekkler M. (szerk.) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia (pp. 155-163). Budapest: Papirusz Book Kiadó.
Konok V., Gigler D., Bereczky B. M. & Miklósi Á. (2016). Humans’ attachment to theirmobile phones and its relationship with interpersonal attachment style. Computers in Human Behavior, 61, 537–547.
Konok, V., Pogány, Á., Miklósi, Á. (2017). Mobile attachment: Separation from the mobile phone induces physiological and behavioural stress and attentional bias to separation- related stimuli. Computers in Human Behavior, 71, 228–239.
Kóródi, K., Fürdök, F., & Szabó, É. (2020). Iskolában előforduló proszociális és agresszív viselkedések normavizsgálata. Iskolakultúra, 30(3), 50–61. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.3.50
Kósa É. (2015). A médiaszocializáció kezdetei. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 11-50). Budapest: Wolters Kluwer.
Központi Statisztikai Hivatal (2018). Rendszeres internethasználók aránya (2007–2018) (online). Letöltve: 2019. június.23.,.sidahttps://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html
László M. & Danó Gy. (2015). Akik példaképek és akik nem. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 179-226). Budapest: Wolters Kluwer.
Lewallen, J. & Behm-Morawitz, E. (2016). Pinterest or thinterest?: Social comparison and body image on social media. Social Media+ Society, 2(1).
Lin, L. Y., Sidani, J. E., Shensa, A., Radovic, A., Miller, E., Colditz, J. B. & Primack, B. A. (2016). Association between social media use and depression among US young adults. Depression and anxiety, 33(4), 323-331.
Liu, C. & Ma, J. (2018). Social media addiction and burnout: The mediating roles of envy and social media use anxiety. Current Psychology, 1-9.

Łopaciuk, A. & Łoboda, M. (2013). Global beauty industry trends in the 21st century. Management, knowledge and learning international conference (pp. 19-21). Zadar: Knowledge Manegement & Innovation.
Maeng, S. & Arbeau, K. J. (2018). Fear of missing out (fomo) and nomophobia can, but do not always, occur together. Langley: Trinity Western University.
Mahaswa, R. K. (2017). The Democratization of Social Media A Critical Perspective in Technology. International Conference on Religion and the Challenge of Democracy in Indonesia (pp. 1-17). Yogyakarta: Center for Religion and Science, UIN Sunan Kalijaga.
Makwana, B., Lee, Y., Parkin, S. & Farmer, L. (2018). Selfie-Esteem: The Relationship Between Body Dissatisfaction and Social Media in Adolescent and Young Women. The Inquisitive Mind, 35.
Markowetz, A. (2015). Digitaler Burnout: warum unsere permanente Smartphone-Nutzung gefährlich ist. München: Droemer.
McLean, S. A., Paxton, S. J., Wertheim, E. H., & Masters, J. (2015). Photoshopping the selfie: Self photo editing and photo investment are associated with body dissatisfaction in adolescent girls. International Journal of Eating Disorders, 48(8), 1132-1140.
Miller, A. L. (2016). Teaching Youth to Cope with Media Exposure to Violence. Psychology Today. (online). Letöltve: 2020. február.4.,.https://www.psychologytoday.com/us/blog/coping-skills-youth/201601/teaching-youth-cope-media-exposure-violence
Moscovici, S. (1977). Social influence and social change. London: Academic Press.
N. Kollár K. & Szabó É. (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris Kiadó.

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2017). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2018). Lakossági internethasználat (online). Letöltve: 2019. június 6., http://nmhh.hu/dokumentum/202180/lakossagi_internethasznalat_2018.pdf
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (2019). Tarol az okostelefonos életforma (online). Letöltve: 2019. július 7., http://nmhh.hu/cikk/203518/NMHH_tarol_az_okostelefonos_eletforma__nemcsak_a_fiataloknal
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (n.d.). Internet Hotline – forródrót a káros tartalmak bejelentésére (online). Letöltve: 2020.március11.,http://nmhh.hu/cikk/187270/Internet_Hotline__forrodrot_a_karos_tartalmak_bejelentesere
Pais E. R. (2013). Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. PTE (online). Letöltve: 2019. július 7., http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok
Patton, D. U., Hong, J. S., Ranney, M., Patel, S., Kelley, C., Eschmann, R. & Washington, T. (2014). Social media as a vector for youth violence: A review of the literature. Computers in Human Behavior, 35, 548-553.
Pérez-Torres, V., Pastor-Ruiz, Y. & Ben-Boubaker, S. A. (2018). YouTuber videos and the construction of adolescent identity. Cominicar Media Education Research Journal, 55.
Peterka-Bonetta, J., Sindermann, C., Sha, P., Zhou, M., & Montag, C. (2019). The relationship between Internet Use Disorder, depression and burnout among Chinese and German college students. Addictive behaviors, 89, 188-199.
Poli, R. (2017). Internet addiction update: diagnostic criteria, assessment and prevalence. Neuropsychiatry, 7(1), 04-08.
Pukánszky J. (2012). Vizuális médiahatások és a testi elégedettség kapcsolata. Acta Sana, 7(1), 24-28.
Pukánszky J. (2014). A média testképre gyakorolt hatása fiatal felnőtt nők körében. Médiakutató, 15(3), 81-88.
Sallay V., Martos T., Földvári M., Szabó T. & Ittzés A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás= Hungarian version of the Rosenberg Self-esteem Scale (RSES-H): An alternative translation, structural invariance, and validity. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.
Salmela-Aro, K., Upadyaya, K., Hakkarainen, K., Lonka, K., & Alho, K. (2017). The dark side of internet use: Two longitudinal studies of excessive internet use, depressive symptoms, school burnout and engagement among Finnish early and late adolescents. Journal of youth and adolescence, 46(2), 343-357.
Samuels, P. (2016). Advice on Exploratory Factor Analysis (online). doi: 10.13140/RG.2.1.5013.9766..Letöltve: 2020..február.29.,https://www.researchgate.net/publication/304490328_Advice_on_Exploratory_Factor_Analysis
Sherif, M. (1936). The psychology of social norms. Oxford: Harper.
Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.
Smith, P. B. (1988). Norms and roles in the small group. In G. M. Breakwell, H. Foot & R. Gilmour (Eds.), Doing Social Psychology (pp. 291–308). Leicester: The British Psychological Society.
Szabó Éva és Labancz Ágnes (2015). „Én nem helyeslem, de a többiek biztosan”. Normák és vélt normák működése és mérése az iskolai osztályokban. In Szociálpszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára. Debrecen: Debreceni Egyetem. 77–97.
Szabó O. (2012). A vizuális tömegmédia hatása serdülő lányok és fiatal nők testképére. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban (pp. 107-138). Szeged: Primaware.
Tari A. (2015). Generációk online. Budapest: Tericum Kiadó.
The jamovi project (2020). jamovi. (Version 1.0.7.0) [Computer Software]. Retrieved from https://www.jamovi.org.
Tóth P. I. (2008). A médiaerőszak-félelmek eredete. Médiakutató, 1-11.
Tregova A. (2012). Internet és társadalom. A magyarországi internetes populáció sajátosságai. In J. Kőrössy & Z. Kőváry (szerk.), Fiatalok.biztonságkeresési.stratégiái az információs társadalomban (pp. 139-167). Szeged: Primaware.
Ujhelyi A. & Kende A. (2014). Internet és pszichológia. Alkalmazott.Pszichológia, 14(1), 5-14.
Ujhelyi A. (2011). Online csoportok kívülről és belülről. Az internetes közösségek szociálpszichológiai vizsgálata. Budapest: ELTE.
Ujhelyi A. (2015). Az internet mint szocializációs közeg. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 153-178). Budapest: Wolters Kluwer.
Valkenburg, P. M., & Piotrowski, J. T. (2017). Plugged in: How media attract and affect youth. New Haven: Yale University Press.
Vekerdy T. (2017). Kamaszkor körül. Budapest: Holnap Kiadó.
Visy P. (2015). Énkép és önértékelés a web 2.0 korában. In Kósa É. (szerk.) Médiaszocializáció (pp. 258-287). Budapest: Wolters Kluwer.
Walburg, V., Mialhes, A., & Moncla, D. (2016). Does school-related burnout influence problematic Facebook use?. Children and Youth Services Review, 61, 327-331.
Wallace, P. (2004). Az internet pszichológiája. Budapest: Osiris.
Westenberg, W. M. (2016). The influence of YouTubers on teenagers: a descriptive research about the role YouTubers play in the life of their teenage viewers (Master's thesis, University of Twente).
Youtube (n.d.). Irányelvek és biztonság (online). Letöltve: 2020. március 11., https://www.youtube.com/intl/hu/about/policies/#community-guidelines
Zimbardo, P. & Coulombe, N. D. (2016). Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak?. Budapest: Libri Könyvkiadó.
Zsila Á. & Demetrovics Zs. (2018). Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió: A közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33.