A zeneterápia története és pedagógiai vonatkozásai

Main Article Content

Szabadi Magdolna

Absztrakt

Jelen tanulmány vizsgálja a zeneterápia történeti mérföldköveit és kitekint annak pedagógiai megjelenésére is. Ennek érdekében történelmi korszakonként végighaladva mutatja be a zene felhasználásának multidimenzionális jellegét. Azt, hogy a zeneterápia eredete, gyakorlati megjelenése ugyan egyidős az emberiséggel, de ez egyes részterületein belül (orvoslás, nevelés, szociális és lelki gondozás) különböző módon vált hangsúlyossá. Majd a tudományosság megjelenésével ismert szociális aspektusokat hordozó modell mellett az utóbbi évtizedben tapasztalható paradigmaváltás szerint hangsúlyos lett a zeneterápia neurológiai modellje is. Ennek ellenére a zeneterápia mindmáig megőrizte kiegészítő jellegét. Miszerint a zeneterápia eszköz a segítő foglalkozások alkalmazott módszereiben.
Továbbiakban a különböző szervezetek, szaklapok, zeneterapeuta elődök munkássága nyomán ismerteti a zeneterápia tudományosságának mérföldköveit. Ebben a folyamatban látható, ahogy a segítő szakma jeles képviselői köré kutatóműhelyek szerveződtek. A munkacsoportok egyre magasabb színvonalon végezték kutató és gyakorlati munkájukat, amely elvezett nemzetközi konferenciák, kongresszusok, szaklapok és képzések elindításához. A nemzetközi helyzeten kívül az írás kitekintést tesz a zeneterápia Magyarországi megjelenésére is. Példákat hoz arra, hogy hol és mikor kezdték alkalmazni a zeneterápiát. Ismerteti a hazai belgyógyászat, pszichiátria és a nevelés területén folytatott zeneterápiás vizsgálatokat. Valamint azt, hogy hol, mikor és milyen céllal alakultak zeneterápiás szervezetek, társaságok. A tanulmány a hazai képzések jellemzőinek ismertetésével és a ma élő zeneterapeuták publikálási lehetőségeinek bemutatásával zárul.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szabadi, M. (2020). A zeneterápia története és pedagógiai vonatkozásai. Iskolakultúra, 30(3), 85–95. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33069
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Aldridge, D. (1991). Music Therapy in Palliative Care. London: Jessica Kingsley.
Alvin, J.(1978). Music Therapy for Autistic Child. London: Oxford University Press.
Asztalos Bence (2017). Kreatív zenei gyakorlatok az iskolai ének-zeneoktatásban és tanárképzésben. Musik kreativ+ (2.). Parlando, 4, 17–27.
Bonny, H. (2010). Music Psychotherapy: Guided Imagery and Music. Voices, 10(3), 3–5. DOI:10.15845/voices.v10i3.568
Bradt, J. & Dileo, C. (2010). Music therapy for end-of-life care. http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD071.pub2/pdf (utolsó letöltés: 2010. 07. 10.)
Benenzon, R. (2000). Aplicaciones clínicas de la musicoterapia. Buenos Aires: Lumen.
Bruscia, K. E. (1987). Improvisational Models of Music Therapy. London: Charles C. Thomas Publisher.
Buzasi, N. (2003). Írások a zeneterápiáról: jegyzetek, előadások. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kiadványa, Bornus Kft.
Buzasi, N. (2006). Gondolatok a metodikáról. I-II. http://www.art.pte.hu/menu/105/88 (utolsó letöltés: 2006. 06. 15.)
Frank Oszkár (1994). Zeneesztétika, zeneirodalom, zenemű-ismertetés. Budapest: Két „N” Nyomdaipari Közkereskedési Társaság.
Harrer, R. (2003). Associations between light-harvesting complexes and Photosystem II from
Marchantia polymorpha L. determined by two- and three-dimensional electron microscopy. Photosynthesis Research, 75(3), 249–258. DOI: 10.1023/A:1023952832255
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna (2017). Mindenben zene. Budapest: Raabe.
Janka Zoltán, Zöllei Éva, Szentistványi István & Szilárd János (1987). Zenei élmény pszichometriai elemzése szemantikai differenciál skálával. Ideggyógyászati Szemle, 40(10), 442–450.
Janka Zoltán (2009). „Ének Agykeresőben”: A Zene Idegtudományi Megközelítése. In Szt. Gellért Fesztivál Program – Előadás-összefoglalók. Szeged: Szent Gellért Hittudományi Főiskola. (pp. 29). Retrieved from
Kokas Klára (1972). Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest: Zeneműkiadó.
Konta Ildikó & Zsolnai Anikó (2002). A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Konta Ildikó (2001). Magyar Zeneterápiás Egyesület Története. https://magyarzeneterapia.wordpress.com/rolunk/mze-tortenete/ (utolsó letöltés: 2019. 08. 10.)
Kovacs, Z., Janka, Z., Boncz, I., & Magloczky, E. (1993). Influence of hypnotic trance on emotional experience of music: a quantitative assessment. Hypnosis connecting discipline. In Program – Abstracts (pp. 77–80). 6th Europen congress of hypnosis in psychoterapy and psychosomatic medicine. Wien.
László Szandra (2019). Music-based sleep therapy to improve sleep quality and cognitive functions in Williams syndrome. In Program – Abstracts (pp. 54). XI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science. Computational Rationality. Dubrovnik. Retrieved from http://www.cecog.eu/abstract/DUCOG_%20abstractbook_2019.pdf
Lecourt, E.(1979). Praktische Musiktherapie. Zalzburg: Otto Müller Verlag.
Martin László, Pórszász Gertrúd & Tényi Tamás (1991). Többszintű csoportpszichoterápiás rendszer kialakítása nyílt pszichózis osztályon. Psychiatria Hungarica, 6(3), 209–229.
Montagu, J.(2017). How Music and Instruments Began: A Brief Overview of the Origin and Entire Development of Music, from Its Earliest Stages, Frontiers in Sociology,2,e.8. DOI: 10.3389/fsoc.2017.00008
Nordoff, P. & Robbins, C. (2004). Therapy in Music for Handicapped Children. Barcelona: Barcelona Publishers.
Orff, G. (1994). Orff zeneterápiájának alapfogalmai. Budapest: ELTE BGGYK.
Pavlicevich, M. (2000). Improvisation in music therapy: Human Communication in Sound. Journal of Music Therapy, 37(4), 269–275.
Priestley, M. (1994). Essays on analytical music therapy. Gilsum, NH: Barcelona Publishers.
Reschke-Hernández, A. E. (2011). History of Music Therapy Treatment Interventions for Children with Autism. Journal of Music Therapy, 48(2), 169–207.DOI: 10.1093/jmt/48.2.169
Schumacher, K. (2013). The Importance of “Orff-Schulwerk” for Musical Social-Integrative Pedagogy and Music Therapy. Approaches: Music Therapy & Special Music Education, 5(2), 113–118.
Szkotniczky Péter (2019). Zeneterápia története. https://zeneterapeuta.hu/zeneterapia/a-zeneterapia-tortenete (utolsó letöltés: 2019. 08. 10.)
Teirich, H.R. (1958). Sociometry in Groups,". International Journal of Social Psychiatry, 4(1),55–61.
Thaut, M. H. (2005). The future of music in therapy and medicine. Annals of the New York Academic of Science, 1060, 303–308.
Thomson, G. (1975). Az első filozófusok. Tanulmány az ókori görög társadalomról. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Tomatis, A. (1991). The Conscious Ear: My Life of Transformation through Listening. Paris: Station Hill Press.
Vértes László (2010). Gerorehabilitációban alkalmazott zeneterápia. Rehabilitáció, 20(4), 90–95.
Wagner, G. (2006). Models in Music Therapy. In G. Wagner (Ed.), MZE Konferencia. In Program – Előadás-összefoglalók. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. (pp. 1–3).
Wagner, G. (2015). World Congress of Music Therapy. Music Therapy Today, 11(2), 77–89.
Wigram, T. (2004). Improvisation. Methods and Techniques for Music Therapy Clinicians, Educatiors and Students. London: Jessica Kingsley Publishers.
2016