A stresszel való megküzdőképesség fejlesztése az iskolában a reziliencia és a pszichológiai immunitás eszközeivel

Main Article Content

Bredács Alice
Takács Kíra

Absztrakt

E cikk írói arra hívják fel a figyelmet, hogy a stressz mennyire gyakori része a mindennapi életnek, és ennek ellenére nem kap elegendő figyelmet még ma sem az iskolában, pedig minden komfortzónából való kilépés, megoldandó probléma, társas kapcsolati feladat, illetve nehézség, vagy akár egy nagyobb teljesítmény elérése is stresszt okozhat. A tanulók nehézségei felhalmozódhatnak és akár – a tanárok számára is jól látható – tünetek formájában jelenhetnek meg. Arra, hogy a stressz ne váltson ki az iskolákban valamilyen testi vagy lelki tünetet, sokféle megoldása lehet a tanároknak, tantestületeknek és más iskolai szakembereknek. E feladat megkerülhetetlen, és nem is testálható át más szocializációs színterekre, ugyanis az aktuális stressz kezelését abban a közegben lehet leggyorsabban megoldani és leghatékonyabban csökkenteni, ahol keletkezik. Így az iskolai környezetben keletkező stressz csökkentése, illetve a tanulók személyiségének célzott fejlesztése fontos pedagógiai módszertani kérdéssé is válik. A pozitív pszichológia és a segítő, fejlesztő coaching tevékenység szakirodalmának és gyakorlatának tanulmányozása segítheti a pedagógusokat abban, hogy kialakítsák tanítványaikra és osztályközösségeikre vonatkozó jó gyakorlataikat és saját módszereiket.
Iskolai vonatkozásban a stresszkezelés leghatékonyabb eszközei a pszichológiai immunkompetencia és a reziliencia összetevőinek fejlesztése. E cikk szerzőinek egyike a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán művésztanárokat képez. Ez kínálta a lehetőséget arra, hogy a képzőművész tanár és a design- és vizuálisművészet tanár szakos hallgatók csoportjaival jó gyakorlatokra épülő fejlesztéssorozatot indítson el. A fejlesztéssorozat 2016-ban kezdődött és jelenleg is tart. Célja egyrészt a hallgatók problémaérzékenyítése, a pedagógiai kreativitásuk fejlesztése, másrészt az elméleti tartalmak átültetése a pedagógiai gyakorlatba. A művész-tanár szakos hallgatók azt a feladatot kapták, hogy minden órára készítsenek el egy művészeti témát is magába foglaló feladatsor-tervezetet, amelyet ki is kell próbálniuk a hallgatói csoportban. A kipróbálást minden esetben mediált véleménycsere követte, ahol a hallgatók reflektálhattak a tervezetre, az alternatív megoldási lehetőségekre és a feladatvégzés közben átélt élményekre. Az órai gyakorlatok egy része a valós iskolai terepeken is kipróbálást nyert, az egyéni összefüggő iskolai gyakorlatok során. A fejlesztés végső tapasztalatait, illetve a feladatsorokat egy hallgatói „jó gyakorlatokból” álló példatárban foglaltuk össze. E tanulmányban bemutatott példák tehát egy kivételével többségükben hallgatói munkák.

Article Details

Hogyan kell idézni
Bredács, A., & Takács, K. (2020). A stresszel való megküzdőképesség fejlesztése az iskolában a reziliencia és a pszichológiai immunitás eszközeivel. Iskolakultúra, 30(3), 62–84. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33037
Folyóirat szám
Rovat
Szemle

Hivatkozások

Albert-Lőrincz Enikő, Albert-Lőrincz Márton, Kádár Annamária, Kovács Tímea és Lukács-Márton Réka (2011): Serdülők élményminőségének vizsgálata. Magiszter, IX. évfo-lyam 1. sz., 5–12.
Albert-Lőrincz Enikő, Albert-Lőrincz Márton, Kovács Réka Rozália, Kádár Annamária és Lukács-Márton Réka (2008). Az erdélyi és magyarországi serdülők társas beilleszkedésé-nek és élettel való elégedettségének összehasonlító vizsgálata. In: Gesztes, O. (szerk.): Nagyí-tás. Tanulmányok, beszélgetések, előadások ifjúságsegítőknek, Nagyító Alapítvány, Sze-ged.,190–201.
Békés Vera (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai G. és Margitay T. (szerk.): Tudomány és történet. Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére. Budapest, Typotex, 2002, 215–228.
Bredács Alice (2019): A pozitív pedagógia fejlesztési területei – a pszichológiai immunkom-petencia és a reziliencia fogalmainak tükrében, Parlando, 3. URL: https://www.parlando.hu/2019/2019-3/BredacsAlice.pdf
Bredács Alice (2019): TÁMOP – „lemorzsolódás csökkentése”- kutatás, 2017-2020. PTE MIM moduláris tananyag, kézirat-
Bruce, Jan; Shatte, Andrew and Perlman, Adam (2015): meQuilibrium: 14 Days to Cooler, Calmer, and Happier. Harmony, New York. URL: 3 Ways Resilience and Agility Unlock Business Growth; http://hrexecutive.com/wp-content/uploads/2019/03/3-Ways-MeQuilibrium-32719.pdf
Donders, Paul Ch. (2019): Reziliencia - Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Harmat Kiadó, Budapest.
Forrai Márta (2010): Az érzelmi intelligenciának, a megküzdő-képességnek és a családi hát-tér szerepének vizsgálata és a tanulmányi eredményességgel történő összehasonlítása a külön-böző típusú iskolákban tanuló serdülő diákok körében. Doktori értekezés. PTE. Pszichológiai Doktori Iskola. Kétirat.
Király József és Kristály Mátyás (1998): Önismeret, emberismeret. Novorg Kiadó, Buda-pest, 67.
Klein Sándor (2004): Munkapszichológia. EDGE 2000 Kiadó. Budapest.
Kopp Mária és Skrabski Árpád (2003): Lelki egészség. In: Egészségmegőrzés. Szerk: Csaba György. Természet Világa 134, 2. különsz., 37-40.
Kopp Mária (2010): Boldog tanárok, boldog diákok –illúzió vagy lehetőség? Miskolci Ke-resztény Szemle, (24)4., 16–25. URL: http://keresztenyszemle.hu/wp-content/uploads/2017/03/Szemle-2010_4.szam_web.pd
Lazarus, Richard S. (1999): Stress, Appraisal, and Coping. Springer Publishing Company, New York.
Masten, A. S., Wright, M. O’D. (2009): Resilience over lifespan: Developmental perspectives on resistance, recovery, and transformation. In: Reich, J. W., Zautra, A. J., Hall, J. S. (Eds): Handbook of adult resilience. Guilford Press, New York, 213–237.
Mayo, G. E. (1983): The Mad Mosaic: A Life Story, kézirat, London.
N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Buda-pest.
Oláh Attila (1996): A megküzdés személyiségtényezői. Kandidátusi értekezés. ELTE BTK. Lásd még: Réthy Endréné (szerk., 2008): A tanítás-tanulás hatékony szervezése. Educatio Kiadó, Budapest, 74.
Oláh Attila (1999): A tökéletes élmény megteremtését serkentő személyiségtényezők serdülő-korban. Iskolakultúra, (9) 6−7.
Oláh Attila (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk., 2004): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésé-nek módszerei. Trefort Kiadó, Budapest.
Pais Ella Regina (2015): Generációs kihívások az oktatásban, nevelésben. In. Daruka Mag-dolna (szerk., 2015): A tanári szerep változásának háttértényezői a szakképzésben. (TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0012, „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képtésfejlesztésé-hez”) Kiadta a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
Seligman, Martin (2007): Az autentikus életöröm. Az új pozitív pszichológia alkalmazása erősségeid tartós kibontakoztatásához. Profil Training, Budapest.
Seligman, Martin (2008): Autentikus életöröm. A teljes élet titka. Laurus Kiadó, Győr.
Seligman, Martin (2011): Flourish – élj boldogan! A boldogság és a jól-lét radikálisan új ér-telmezése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Selye János (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Yerkes, R. M., and Dodson, J. D. (1908): The Relation of Strength of Stimulus to Rapidity of Habit-Formation. Journal of Comparative Neurology and Psychology, 18, 459-482. http://dx.doi.org/10.1002/cne.920180503
Zimbardo, Philip G.; Johnson Robert L. és Mccann, Vivian (2018): Pszichológia minden-kinek 4. - Zavarok - Terápiák - Stressz – Stratégiák. Libri Kiadó, Budapest.