Tények és tévhitek a hátrányos helyzetről egy új kutatás tükrében

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Buda Mariann
Pásku Judit
Polonyi Tünde
Abari Kálmán

Absztrakt

Feltáró jellegű kutatásunkat Hajdú-Bihar megye 11 hátrányos helyzetű településén/térségében végeztük olyan állami fenntartású általános iskolákban, ahol magas (12-80%) a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Vizsgáltuk a tanulók közérzetét és motivációját, ezek kapcsolatát egymással és a szocioökonómiai háttérrel az egyének és az iskolák szintjén. A közérzetet a hangulat, a stressz skáláival, valamint az iskolához való érzelmi viszonyulás, a tanulással és a közösséggel szembeni attitűdökkel határoztuk meg. A motivációt 9 dimenzió által kirajzolt mintázatok alapján vizsgáltuk. Jelen munkánkban 771 tanuló online válaszait értékeltük ki. Eredmények. A HBSC 2014 adataihoz képest a megkérdezett diákok kevésbé szeretik az iskolájukat, jobban nyomasztják őket az iskolai feladatok, és kevésbé érzik a tanárok odafordulását; viszont sokkal kedvezőbben élik meg osztályuk közösségét. Klíma: A felső tagozatosok közül az ötödikesek és a jobb tanulók élik meg pozitívabban az iskolai klímát. A Tanulási klíma és az Iskolához való érzelmi viszonyulás korrelációja viszonylag magas (r=0,426, p<0,001). Motiváció: A lányok és a jobb tanulók kevésbé versengőek és inkább szociálisan motiváltak. A szociális háttér alig differenciálja a motivációs profilt. A közérzet változói alapján klaszteranalízissel nyert három csoport – Iskolabarátok, Rosszul alkalmazkodók, Túlélők – motivációs mintázatában markáns különbségek mutatkoznak. Adataink megerősítik, hogy a motiváció tekintetében meghatározóbbak az iskolához kapcsolható attitűdök, mint a szociális háttér. Az iskolák szociális összetételének hatása: Az általunk vizsgált változók az iskolák szintjén nem mutattak szabályszerűséget a hátrányos helyzetű tanulók arányának függvényében. Fontos eredménynek tekintjük, hogy az iskolák rendkívül változatosak a tanulóik iskolához/tanuláshoz való viszonyuk, alapattitűdjük tekintetében; a hátrányos helyzetű tanulók aránya e tekintetben nem döntő faktor.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Buda, M., Pásku, J., Tünde, P., & Abari, K. (2019). Tények és tévhitek a hátrányos helyzetről egy új kutatás tükrében. Iskolakultúra, 29(8), 68-93. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.8.68
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Irodalom

Barboza, G. E; Schiamberg, L. B; Oehmke, J; Korzeniewski, S. J; Post, L. A. & Heraux, C. G. (2009). Individual Characteristics and the Multiple Contexts of Adolescent Bullying: An Ecological Perspective. Journal of Youth Adolescence, 38(1), 101–121. doi: 10.1007/s10964-008-9271-1
Brand, S; Felner, R; Shim, M; Seitsinger, A. & Dumas, T. (2003). Middle school improvement and reform: Development and validation of a school-level assessment of climate, cultural pluralism, and school safety. Journal of Educational Psychology, 95(3), 570-588. doi: 10.1037/0022-0663.95.3.570
Buda Mariann (2015). Az iskolai zaklatás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Buda Mariann és Péter-Szarka Szilvia (2015). Kreatív klíma. Új irány az iskolai klíma és a konfliktuskezelés kutatásában. Iskolakultúra, 25(9), 3-17. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.9.3
Djigic, G. & Stojiljkovic, S. (2011). Classroom management styles, classroom climate and school achievement. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 29, 819−828. doi:10.1016/j.sbspro.2011.11.310
Fejes József Balázs és Józsa Krisztián (2005). A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Magyar Pedagógia, 105(2), 185–205.
Freiberg, H. J. (1999, szerk.). School climate: measuring, improving and sustaining healthy learning environments. London: Falmer.
Fülöp Márta (2004): Versengés az iskolában. In Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 221-244.
Hallinger, J. & Murphy, J. F. (1986). The Social Context of Effective Schools. American Journal of Education, 94(3), 328-355. doi: 10.1086/443853
Howse, R. B., Lange, G., Farran, D. C. & Boyles, C. D. (2003). Motivation and Self-Regulation as Predictors of Achievement in Economically Disadvantaged Young Children. The Journal of Experimental Education, 71(2), 151-174. doi: 10.1080/00220970309602061
Józsa Krisztián (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motiváció alakulására. Iskolakultúra, 10(8), 69–82.
Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest.
Józsa Krisztián és Fejes József Balázs (2010). A szociális környezet szerepe a tanulási motiváció alakulásában: a család, az iskola és a kultúra hatása. In Zsolnai Anikó és Kasik László (szerk.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 134–162.
Kertesi Gábor és Kézdi Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, 56(11), 959-1000.
Kozéki Béla (1991). Az iskolaethosz és a személyiségstruktúra kölcsönhatása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Németh Ágnes és Költő András (2014, szerk): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
Nótin Ágnes (2015). Iskolai szorongásformák megjelenése középiskolás tanulóknál. Nem publikált PhD-értekezés. DE BTK Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.
Nótin Ágnes és Páskuné Kiss Judit (2013): A tehetséggondozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés és „távolmaradás” intrapszichés feltételeinek vizsgálata. Kutatási beszámoló. NTP-TSZK-M-MPA-12, 36-86
Nótin Ágnes és Buda Mariann (2017). Az énhatékonyság szerepe a teljesítés és az iskolához való viszonyulásban hátrányos helyzetű tanulóknál. In Polonyi Tünde és Abari Kálmán (szerk.), Digitális tanulás és tanítás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 103-120.
Pásku Judit (2013): Az iskolai teljesítményt befolyásoló pszichológiai sajátosságok és összefüggésük a munkára vonatkozó értékekkel. Életpálya-tanácsadás, 2., 52-59.
Páskuné Kiss Judit (2017). A motiváció vizsgálata a Templeton Program beválogatási folyamatában. In A tehetségazonosítás folyamata, mérőeszközei és eredményei a Magyar Templeton Programban. Budapest: Géniusz Műhely.
Stipek, D. J. & Ryan, R. H. (1997). Economically disadvantaged preschoolers: Ready to learn but further to go. Developmental Psychology, 33(4), 711-723. doi: 10.1037/0012-1649.33.4.711
Szabó Éva és Virányi Barbara (2011). Az iskolai kötődés jelentősége és vizsgálata. Magyar Pedagógia, 111(2), 111–125. ISSN: 0025-0260
Szabó Éva, Zsadányi Zsuzsa és Szabó Hangya Lilla (2015). Ki szeret iskolába járni? Az iskolai kötődés, a motiváció, az énhatékonyság és a tanulmányifelelősség-vállalás vizsgálata. Iskolakultúra, 25. 25(10), 5-20. doi: 10.17543/ISKKULT.2015.10.5
Wang, M. C; Haertel, G. D. & Walberg, H. J. (1993). Toward a Knowledge Base for School Learning. Review of Educational Research, 63(3), 249-294. doi: 10.2307/1170546