A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

László Varga

Absztrakt

A történelem folyamán az iskola, az iskolázottság mindig is sarkalatos kérdés volt az emberek életében, de igazán az ipari forradalom kiszélesedésével került a fókuszba, amióta a gazdasági fejlődés motorjait a technikai vívmányok képezik. A második világháborút követően nagyon sok elmélet született azzal kapcsolatban, hogy az oktatás felszámolja-e vagy újratermeli a társadalmi különbségeket. Az oktatás mindenhatósága mellett érvelők előszeretettel hivatkoztak az 1966-os Colemann-jelentésre, majd később az ázsiai kistigrisek világgazdasági eredményei mögött meghúzódó iskolarendszerekre. A kételkedők – élükön Bourdieu, aki vizsgálatokkal támasztotta alá elméletét – szerint az iskolák, főként a felsőfokú képzés, a társadalmi mobilitás csatornáját képezik ugyan, de az iskolák differenciáltsága révén az elit mindig is meg fogja tartani legfelsőbb helyzetét.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Varga, L. (2019). A felsőfokú oktatásban részvevők létszámra ható jogi, makró- és mikroökonómiai folyamatok. Iskolakultúra, 28(10-11), 90-102. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31796
Rovat
Szemle