Milyen magasak és milyen nehezek vagyunk? : van-e a kapcsolat az emberek magassága és testtömege között?

Fő cikk tartalom

Katalin Radnóti

Absztrakt

Napjainkban a természettudományos nevelés számos problémával küzd. Például nem megfelelő az iskolában tanult/tanított természettudományos tudás alkalmazása a mindennapok során felmerülő problémák megoldásában. Folyamatosan csökken a tanulók természettudományok iránti motivációja, a természettudományos tantárgyak népszerűsége, ami már komoly gazdasági tényezőként is jelentkezik. Több országban elterjedt gyakorlat az Inquiry Based Learning (IBL) koncepciója, amelynek lényege, hogy a kutatás képezi a természettudományos nevelés alapját, ami biztosítja, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatát. Ezt a megközelítést szeretnénk hazánkban is elterjeszteni. A módszer fő jellegzetessége, hogy a diákok végezzenek kutatással kapcsolatos, illetve kutatás jellegű tevékenységeket a természettudományok tanulása során (Nagyné, 2010). Erre azért van szükség, mert napjaink embere sokféle kutatási eredményről értesül a közmédiából. Ezek egy része tényleges, valódi kutatásnak tekinthető, de nagy részük sajnos az áltudományos kategóriába sorolható. A természettudományos tanóráknak tehát fontos képességfejlesztési feladata, hogy a diákok képesek legyenek a ténylegesen tudományosnak tekinthető híradások elkülönítésére az áltudományos közlésektől. A tényleges kutatási tevékenység manuális elvégzését azonban nem könnyű megszervezni. Jelen írásban erre mutatunk példát, melyet tényleges iskolai környezetben kipróbáltunk.

Cikk részletek

Hogyan kell idézni
Radnóti, K. (2015). Milyen magasak és milyen nehezek vagyunk? : van-e a kapcsolat az emberek magassága és testtömege között?. Iskolakultúra, 25(10), 110-126. Elérés forrás http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21718
Rovat
Cikkek